„Mesteralak” változatai közötti eltérés

5 096 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „==A mesteralakok rendszertana== Mivel a mesteralakok a négy osztóvonal (vízszintes, függőleges, jobbharánt és balharánt) által létrejövő geometriai alakzatok,...”)
 
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
<div class="keretjobb" style="width:30%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
<big>Névváltozatok: </big><br>
<big>tisztességi alak (Nagy Iván III. 414. l.), czimertani alak (Nagy Iván VIII. 285. l.), heroldalak (Bertényi új. m. címertan 23. l.)</big>
<br>
<big>de: Heroldsfigur, Ehrenstück, Heroldsbild, Heroldstück, en: honourable ordinary, ordinary, fr: pièce, pieces honorables, la: figurae honorabiles, cs: figura heroldská, heroldské znamení, pl: figura heraldyczna
</big>
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmer%C3%A1bra Rövidítések]
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 
A '''mesteralakok''' a [[címerkép]]ek mellett a [[címer]]eken előforduló [[címerábra |címerábrák]] másik nagy csoportját képezik.
 
A mesteralak a [[címerpajzs]]on, esetleg a [[sisakdísz]]en előfordulő ''geometriai'' alakzat. A pajzson belüli szín-alakzat viszony, valamint az egyéb [[címerábra|címerábrákkal]] való kölcsönhatás dönti el, hogy az osztóvonal(ak) által létrehozott geometriai alakzat (páldául a pólya és a vágás) mely esetben tekinthető mesteralaknak, és mely esetben tekinthető címer[[mező]]nek.
 
[[Kép:Mezmes.PNG|450 px]]
 
== A mesteralakok eredete ==
 
A mesteralak valószínűleg régebbi eredetű, mint a címerképek és a hagyományos szemléletben a címerleírásnál elsőbbséget élveznek. Pszichológiai vizsgálatok szerint az emberek módosult tudatállapotban, transzban az emberek különféle geometriai alakzatokat hallucinálnak, leggyakrabban rácsokat. Ezeket a formákat már a 25 ezer éves barlangrajzokon is megfigyelték. Az első valódi [[címer]] is egy rácsozott ([[sakkozott]]) pajzs volt.
 
A német Heroldsfigur és a magyar mesteralak elnevezés arra utal, hogy a [[herold]]ok találmányának tekintették. A heroldok inkább csak a geometriai alakzatok szerkezeti elemeiben rejlő elméleti lehetőségeket derítették fel és ennek alapján fektették le a szerkezeti szemlélet alapjait, melyet végül [[Johann Christoph Gatterer|Gatterer]] vitt tökélyre.
 
Az eredetükre vonatkozóan különféle elméletek vannak. A legnépszerűbb magyarázat szerint a pajzs díszített vázát képezték. Más vélemény szerint először a zászlókra tűztek fel ábrákat és vastag átlós vonalakat, melyek jól megkülönböztették annak viselőjét.
 
Noha pusztán geometriai alakzatokról van szó, melyekhez nem társítható semmilyen nyilvánvaló funkció vagy szimbolika, mégis a fő mesteralakok (en: ordinary) a kezdetektől alapvetően meghatározzák a nyugat-európai [[címerelmélet]]et, melyhez a heroldok és az utókor igyekezett titkos jelentéseket tárítani. Ezért volt elsőbbségük a címerleírásban is. (Amit az a praktikus felismerés is megerősít, hogy a fő mesteralaknak regulatív szerepe van, mert a pajzs többi címerábrája kénytelen ennek a geometriájához és [[póz]]ához alkalmazkodni.) [[John Guillim]] szerint azért nevezik őket tisztességi alakoknak (Honourable Ordinaries), mert a címerviselők gyakran császároktól, királyoktól és hercegektől kapták azokat valamilyen múltbeli szolgálat fejében vagy egy jövőbeni tisztes erény reményében.
 
== A mesteralakok jellege ==
 
Általában csak azt a geometriai alakzatot tekintik mesteralaknak, melynek főtípusa érinti a pajzs szélét. Ezért a kereszteket a nyugat-európai heraldika általában a [[címerkép]]ek közé sorolja, ha [[lebegő|lebegnek]] és mesteralaknak tekintik, ha érintik a pajzs szélét (azaz valódi geometriai alakzatok). A magyar heraldikában a mesteralakok lebegő változatát is a mesteralakok közé szokták sorolni.
 
A pajzson kívül, elsősorban a [[sisakdísz]]en önállóan nem ábrázolhatók, ezért mindig valamilyen alapra van szükségük (például [[ernyődeszka|ernyődeszkára]], [[szárny]]ra stb).
 
A mesteralakokat mint regulatív funkcióval rendelkező alakzatok is definiálhatók. Geometriájuk megfelel a négy fő tagolási iránynak. Helyzetük a pajzson belül állandó. Előfordulhatnak többes számban is, kivéve azokat, melyek geometriája ezt nem teszi lehetővé ([[kereszt]], [[harántkereszt]], [[pajzsfő]], [[pajzstalp]], [[ráma]]). Nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe vonallal meg lehetnek rajzolva és különféle (mellék-) [[címerábra|címerábrákkal]] lehetnek [[díszített|díszítve]], valamint különféle [[póz]]t vehetnek fel. Ezért az osztóvonal, a póz és a szám együttese a kiszszámú tagolási lehetőségből is viszonylag nagyszámú mesteralak-változat létrehozását teszi lehetővé és újabb változatok létrehozására is mindig van lehetőség. A heroldok minden új változat számára külön nevet alkottak és meghatározták azok tulajdonságát, mint például a szélességét, helyzetét, alakját, számát, a megszerkesztés helyes módját, hogy távolról is felismerhető legyen stb.
 
==A mesteralakok rendszertana==
 
* diminutívák (pièces diminuées): lebegő cöveg (bâton), fonalazott (burèle), fonál-pajzsfő (comble), harántfonál (cotice), csík (divise), fonálkereszt (filet), lebegő harántkereszt (flanchis), fonál-pajzstalp (plaine), hármas fonál (tierce), karó (vergette), stb.
* mellék-címerábrák (meubles): stilizált címerábrák, melyeket alakjuk alkalmassá tesz arra, hogy a pajzsot vagy egy másik címerábrát díszítsenek
 
==Lásd még==
 
* [[Címerábra]]
* [[Heraldika]]
* [[Címerhatározás]]
 
[[Kategória:Heraldika|Cimerkep]]
8 761

szerkesztés