„Vállalatcsoport” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a typo, bocs |
→Története Magyarországon: Pázmándi |
||
4. sor:
== Története Magyarországon ==
A tervutasításos gazdaságirányítási rendszerben eredetileg állami monopólium volt mind a vállalatalapítás, mind a vállalatok [[egyesülés]]einek létrehozása. Az állami vállalatok felépítése alapvetően monolitikus volt. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény nem is tartalmazta a szűkebb értelemben vett vállalatcsoport fogalmát, csak a [[tröszt]]ről és az egyesülésről rendelkezett. Az 1980-as évek során az állam néhány kísérletet tett állami tulajdonban álló vállalatok szervezeti decentralizálására (pl. a Medicor esetében).
"A vállalatcsoport önálló szabályozásának indoka a 2006-os Gt. megalkotásakor is az volt, hogy a vállalatcsoport számára előírt törvényi feltételeket teljesítő konszerneket a társasági jog leválassza a hagyományos felelősségátviteli, illetőleg a minősített befolyásszerzéshez kapcsolódó konszernszabályozásról. Ennek az az ésszerű jogalkotói indoka, hogy abban az esetben, ha a konszern ilyenként való működése, egységes fellépése a piacon transzparens, és a vállalatcsoport belső viszonyai közt az előnyök-hátrányok kiegyenlítése megvalósul, akkor más jellegű felelősségi és biztosítéki szabályokra van szükség, mint a klasszikus konszernjogban, ahol a befolyásszerzés transzparenciáját nyilvánossági előírással, a társaságon belüli erőviszonyok kiegyensúlyozását kisebbségvédelmi eszközökkel, a hitelezők védelmét felelősségáttörési szabállyal biztosítja a jog."<ref>Pázmándi Kinga</ref>>
= A hatályos Polgári Törvénykönyvben =
A vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezéseket a 3:49. § - 3:62. § szakaszai tartalmazzák.
| |||