„Porzsolt Kálmán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Színigazgatók kategória hozzáadva (a HotCattel)
25. sor:
 
== Pályája ==
Középiskoláit Budapesten és [[Kecskemét]]en, a bölcseletet a budapesti egyetemen végezte. A testnevelés reformjának programját ő állította össze és annak propagálására 1884-ben testvérével, Porzsolt Jenővel ''Herkules'' címmel szaklapot alapított. A múzeumok, könyvtárak és képtárak szaporítása érdekében szervezte az Országos Múzeum- és Könyvtárbizottságot és Tanácsot. Számos népkönyvtárat létesített. [[Széll Kálmán (politikus)|Széll Kálmán]] társaságában létrehozta a Dunántúli Közművelődési Egyesületet, melynek éveken át főtitkára, az Országos Múzeum- és Könyvtárbizottságnak pedig előadó titkára volt. 1894 végén [[Szana Tamás]]tól átvette és 1897-ig végezte a ''[[Fővárosi Lapok]]'' szerkesztését, abból politikai napilapot csinált. 1891-ben feleségül vette [[Lukács Juliska]] színésznőt; második felesége, [[Gazsi Mariska]] szintén színésznő volt. 1897 januárjában megkapta a Népszínház bérleti jogát és októberben az igazgatást is átvette. 1902-ben ismét kibérelte a színházat, de attól 1904-ben anyagi okok miatt meg kellett válnia. Haláláig a [[Pesti Hírlap]] belső munkatársaként dolgozott. A magyar színművek kultuszát propagálta és több pályadíjat tűzött ki a Népszínházban és Nemzeti Színházban is.
 
Írói pályáját 1876-ban kezdte, szépirodalmi munkásságát főként elbeszélések jellemzik. Regényeiben keserű világfelfogással mutatta be élesen megfigyelt alakjait. Több drámai pályadíjat nyert. Színi kritikusnak is a nevesebbek közül való. Ezernél több irodalomtörténeti, képzőművészeti, oktatásügyi és általában kultúrpolitikai cikket írt a lapokba.