„Klauzál Gábor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
== Élete ==
Klauzál Gábor ([[1804]]–[[1866]]) Pesten született. Édesapja, szlavoviczi Klauzál János Nepomuk ([[1761]]–[[1831]]),<ref>https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-6R9?i=835&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666</ref> császári királyi huszár ezredes, édesanyja Babarczy Ágnes ([[1771]]–[[1822]]),<ref>https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-XBV?i=836&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666</ref> Babarczy Ferenc városi tanácsnok (1785–86-ban polgármester) és Szubics Jozefa leánya volt. Klauzál János Nepomuk [[1793]]. [[június 13.]]-án szerzett nemességet és címert [[I. Ferenc magyar király]]tól.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 57. kötet - 288 - 294. oldal </ref>
[[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|Szegedi piarista diák]] volt. [[1832]]-től [[Csongrád vármegye]] [[országgyűlés]]i követeként a [[Liberalizmus|liberális]] ellenzék tagja, [[1843]]-[[1844]]-ben az egyik vezetője volt. [[1844]]-ben lényegében visszavonult, politikai tevékenységét csak a forradalom kezdete után folytatta, mint a pesti közcsendi bizottmány tagja. Az első felelős magyar Minisztérium <ref>Ld.: 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról. * 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő '''osztályai''' lesznek: ''a)'' Belügyek; ''b)'' Országos pénzügy; ''c)'' Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; ''d)'' Földmüvelés, ipar és kereskedés; ''e)'' Vallás és közoktatás; ''f)'' Igazságszolgáltatás és kegyelem; és ''g)'' Honvédelem osztályai.
* 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.</ref> földművelés-, ipar- és kereskedés osztályának minisztere volt [[1848]]-ban. Miniszterként egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges az udvarral szakítani kívánó politika ellen, követelte, hogy [[Lamberg Ferenc Fülöp]] [[gróf]] gyilkosait vonják felelősségre. Egészségi állapotára hivatkozva a fegyveres harcok kezdetén visszavonult birtokára és gazdálkodott. Az [[1850-es évek]]ben [[Budatétény|Kistétényben]] vásárolt magának telket. 1861-ben és 1865-ben [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] pártjának tagjaként, [[Szeged]] képviselőjeként részt vett az országgyűlésen.
==Házassága és leszármazottjai==
Klauzál Gábor [[1851]]-ben feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József (1804–1849) tábornoknak a jegyesét, Schmidt Emmát (1846–1904), aki Schmidt János (1818–1858), ügyvéd és Hentz Anna lánya volt.<ref>http://home.hu.inter.net/kortars/0105/peter.htm</ref> A Szabadságharc után, felesége és családja a "''Kovács''" vezetéknevet használtak a Schmidt helyett.<ref>https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-X5C?i=833&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666</ref> Klauzál Gábor és Kovács Emma gyermekei között:
| |||