„Román Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
128. sor:
== A második világháborúban ==
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-B03212, München, Staatsbesuch Jon Antonescu bei Hitler.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Ion Antonescu]] román diktátor [[Adolf Hitler]]rel 1941. június 10-én [[München]]ben]]
Jóllehet Románia Lengyelország és a nyugati hatalmak szövetségesének számított – a lengyelek az [[Lengyelországi hadjárat|1939-es német támadást]] követően a romániai hídfő irányába, majd román területre akartak visszavonulni –, a konfliktusban semleges maradt, sőt a lengyel politikai és vezetést internálták. Lengyelország német és szovjet megszállása ráébresztette a román vezetést, hogy nem bízhat a francia és brit garanciákban.
135 ⟶ 136 sor:
=== Románia háborús részvétele ===
[[File:Ordinul lui Antonescu.jpg|thumb|right|200px|Antonescu parancsa a román haderő számára a Prut folyó átlépéséről és Besszarábia visszafoglalásáról, 1941. június 22.]]
[[Fájl:Operation Tidal Wave in 1943.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Amerikai [[B–24 Liberator]] nehézbombázó a [[Ploiești]]ben lévő olajlétesítmények elleni légicsapásban, 1943. augusztus 1.]]
Románia a németek oldalán vett részt a [[Szovjetunió]] elleni háborúban. A román vezetés a háború ideje alatt összesen egymillió katona bevetésével felülmúlta a magyar háborús részvételt (1941-ben a teljes hadrend felét küldték ki a frontra, míg a magyarok 1942-ben a három hadsereg közül egyet), emellett a hadigazdaság szempontjából nélkülözhetetlen kőolajat, továbbá élelmiszert szállított Németország részére. A második világháború pusztításaiban körülbelül 800 000 civil és katona vesztette életét Romániában.
153 ⟶ 155 sor:
=== Szovjet fennhatóság alatt ===
[[Fájl:1944 Soviet3.png|bélyegkép|jobbra|250px|[[Nicolae Ceausescu]] és más kommunisták üdvözlik a Bukarestbe bevonuló Vörös Hadsereget 1944. augusztus 30-án]]
1944. [[Augusztus 23.|augusztus 23]]-án, amikor a szovjet csapatok elérték a román határt, a katonai diktatúra megdőlt. A király vezetésével puccsot hajtottak végre és Románia sikerrel kiugrott a németek szövetségéből. A kiugrást többek között az tette lehetővé, hogy Hitler feltétlenül megbízott Ion Antonescu marsallban, így – ellentétben Magyarországgal – semmilyen kísérletet nem tett egy esetleges kiugrás megakadályozása érdekében. Románia számára a kiugrás megcsillantotta a lehetőséget: ismét megszerezheti Erdélyt, miközben az ennél kevésbé értékes Transznyisztriáról és Besszarábiáról kénytelen lemondani a Szovjetunió javára. Románia [[Szeptember 7.|szeptember 7-én]] hadat üzent Magyarországnak. A háborút a szövetségesek oldalán harcolva fejezte be,<ref>http://magyarkronologia.terrorhaza.hu/1944/szeptember.html</ref> Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. 1944–45-ben Magyarországon 27 román hadosztály harcolt a szovjetek oldalán.
| |||