„Anáhuaci kongresszus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jav.
→‎Története: +helyszín
5. sor:
A függetlenségi háború kirobbantója, [[Miguel Hidalgo y Costilla]] már 1810. november 15-én kiadott egy kiáltványt, melyben sürgette egyfajta kongresszus összehívását annak érdekében, hogy a felkelők kormányt alakítsanak, törvényeket hozzanak és ezáltal intézményesítsék mozgalmukat. Hidalgo korai halála után [[José María Morelos]] és [[Ignacio López Rayón]] is továbbvitte ezt a gondolatot. Elsőként Rayón cselekedett: 1811. augusztus 19-én életre hívta a [[zitácuarói junta|zitácuarói juntát]], melynek elnökévé választották, és amely ellátta volna a felkelők kormányának szerepét. Rayón hamarosan megfogalmazott egy alkotmánytervezetet, melynek számos elemével Morelos is egyetértett, ám azzal nem, hogy ismerjék el az új, független állam uralkodójának [[VII. Ferdinánd spanyol király]]t. Lassacskán szembekerült Rayónnal két társa, [[José María Liceaga]] és [[José Sixto Verduzco]] is, ezért 1813 májusában Morelos javaslatot tett egy, a vezetőségi struktúra megreformálásának és ezáltal az ellentétek békítésének érdekében összehívott találkozó megszervezésére. Ezt a javaslatát június 28-án bővítette: már egy olyan kongresszus összehívását sürgette [[Chilpancingo]] városában, ahol a felkelők képviselői megállapodhatnak az új rendszerben és az új törvényekben. [[Acapulco]] elfoglalása után augusztus 8-án küldte szét felhívását, melyben már rögzítette a helyszínt és az időpontot (szeptember 8.) is. 31-én indult útnak Acapulcóból, útközben csatlakozott hozzá [[Miguel Bravo]] is, akivel a lakosság tapsa, éljenzése és virágeső közepette érkeztek meg Chilpancingóba.<ref>{{hiv-web |url=http://www.inehrm.gob.mx/Portal/PtMain.php?pagina=exp-instalacion-del-congreso-de-chilpancingo-articulo |cím=Instalación del Congreso de Chilpancingo (1813) |szerző=Raúl González Lezama |elérés=2013-12-10 |nyelv=spanyol}}</ref>
 
A kongresszus hamarosan össze is ült (Rayón késése miatt csak szeptember 13-án) a település templomában (a mai [[Nagyboldogasszony-székesegyház (Chilpancingo de los Bravo)|Nagyboldogasszony-székesegyházban]]<ref>{{hiv-web |url=http://noticias.terra.com.mx/mexico/estados/en-catedral-de-chilpancingo-leyeron-los-sentimientos-de-la-nacion,4a1236a8e1bf2874e0f13256ddaa3225oelc8e2c.html |cím=En Catedral de Chilpancingo, leyeron los Sentimientos de la Nación |kiadó=Terra |nyelv=spanyol |elérés=2016-02-08 |dátum=2015-09-19}}</ref>), az addig jelentéktelen Chilpancingót Morelos ez alkalomból ''ciudad'' (város) rangra emelte, sőt, ideiglenesen az új „ország” fővárosává is kinevezte.<ref>{{hiv-web |url=http://www.primercongresodeanahuac2013.mx/chilpancingo-primera-capital-independiente-de-la-america-septentrional/ |cím=Chilpancingo primera capital independiente de la América Septentrional |elérés=2013-12-10 |nyelv=spanyol}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.primercongresodeanahuac2013.mx/historia/ |cím=A kongresszus története a primercongresodeanahuac2013.mx oldalon |elérés=2013-12-10 |nyelv=spanyol}}</ref><ref name="gob">{{hiv-web |url=http://guerrero.gob.mx/articulos/primer-congreso-de-anahuac/ |cím=Primer Congreso de Anáhuac |elérés=2013-12-10 |nyelv=spanyol}}</ref> A gyűlés első napján, szeptember 13-án misét tartottak a Szentlélek tiszteletére, dr. [[Lorenzo Francisco de Velasco]] lelkesítő beszédében arra buzdította a jelenlevőket, hogy tegyék félre esetleges személyes ellentéteiket és cselekedjenek közösen a nemzet érdekében, majd [[Juan Nepomuceno Rosains]] ismertette a Morelos által megszerkesztett, 59 pontból álló működési szabályzatot. Másnap, szeptember 14-én ugyancsak Rosains olvasta fel Morelos korábban megírt [[Sentimientos de la Nación]] című irományát, melyben összefoglalta céljaikat, melyek közül a legfontosabbak Amerika (azaz Mexikó) függetlensége, a római katolikus vallás kizárólagossá tétele, a rabszolgaság eltörlése, az adók csökkentése és a jogegyenlőség voltak. Nagyban hasonlított Rayón korábbi tervéhez, de VII. Ferdinándot nem ismerte el királynak. A kongresszus tagjai megállapodtak a három hatalmi ág szétválasztásában és kijelentették: a kongresszus csak a törvényhozói feladatokat fogja ellátni.
 
[[Kép:José María Morelos, óleo de Petronilo Monroy.png|jobbra|bélyegkép|José María Morelos y Pavón, a kongresszus összehívója]]