„Bornemisza Péter” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
47. sor:
 
A várva várt Postilla kiadására is sor került. Az első kötet [[kolofon]]ja szerint: ''„Mind szent hauanac'' (október) ''első napian”'' készült el a hatalmas mű, s a második kötet a következő év, azaz [[1574]]. év ''„Szent Iacab haunac'' (július) ''XXV. napian”'' A harmadik kötet 1575. április másodikán került nyomdába és [[május 26.|május 26-án]] készült el, a korábbiaknál vaskosabb kötetben. Ennek költségeit Balassa András [[Nógrád vármegye|nógrádi]] [[ispán|főispán]], és felesége Mérai Anna viselte. [[1577]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] hagyta el a semptei sajtót a negyedik kötet, amely a „Negy könyvetske a keresztyeni hitnec tudomanyarol” címet viselte. E könyvet [[Török István (nagybirtokos)|Enyingi Török Istvánnak]] ajánlotta, aki Bornemisza régi patrónusa, Guthi Országh Borbála első házasságából származott. A vaskos kötet 647. oldalától kezdődik a később oly nagy vihart kavart rész, amely „Az ördögi kísírtetekről” szóló [[prédikáció]]kat tartalmazza, és amelyek olyan nagy felháborodást keltettek, hogy később a könyvet emiatt a rész miatt újra kellett szedni. Az [[Sátán|ördögi]] részekre vonatkozó passzust pedig külön kötetben hozta forgalomba. A negyedik könyvének viharai jószerével még el sem kezdődtek, amikor nekilátott az ötödik és egyben az utolsó kötetnek a kinyomtatásához. A gyors munkát az tette lehetővé, hogy Ungnad Kristóf és neje [[Losonczi Anna]], akiknek Bornemisza az ötödik részt ajánlotta, éppen a munka megkezdése előtt jártak Semptén és a költségek java részéről gondoskodtak. [[1578]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] Semptén kezdett hozzá az ötödik kötet elkészítéséhez, de befejezni itt már nem tudta. ''Az ördögi kísírtetek'' botránya azonban kezdett begyűrűzni. [[1578]] őszén például, amikor Bornemisza Bécsben járt, már tudva levő volt, hogy keresik a hatóságok művéért. Elárultatván, szállásán egy este rátörtek vacsora közben és börtönbe hurcolták, ahonnan csak három hét múltán tudott megszökni, segítséggel, egy kosárban az ablakon át leereszkedvén.
Salm gróf nem akart a bécsi udvarral összetűzésbe kerülni Bornemisza miatt, ezért megbízta Pernesziosztopáni [[Perneszy András (alispán)|Perneszy Andrást]], hogy űzze ki a Semptére menekült lelkipásztort. Perneszi még a nyomdáját is el kívánta kobozni, főbenjáró bűnének ellentételezéséül, de végül a gróf elállt ettől. Viszont hozzájárult ahhoz, hogy egy bizottság vizsgálja felül ''Az ördögi kísírtetek''-et. [[Trencsén]]ből, Galgócról, Szencről és más helyekről prédikátorokat hívtak Salm várába, akik három napon át vitatkoztak a kötet tartalmáról, majd arra a megállapításra jutottak, hogy Bornemiszának földesura tudta nélkül nem lett volna szabad e művet kinyomatni. Büntetésül pedig olyan határozatot hoztak, hogy az [[1579]]. év elején, a fagyos, esős vízkereszt táján családostul kiűzetett abból a városból, ahol hat esztendeig híven szolgált. [[1578]]. december 20. és [[1579]]. február 3. között a semptei parókiájáról elűzték. Közben [[1576]]–77-ben a [[pestis]]járványban felesége és négy gyermeke meghalt.
 
A hontalanná vált prédikátor ekkor Balassi Istvánhoz, Balassi Menyhért fiához menekült, aki magával vitte Bécsbe, hogy a kiutasítás visszavonását kieszközölje. Ez a kísérlet sikertelen maradt. Ekkor Bornemisza [[Detrekőváralja|Detrekő]] várába telepedett le, ahová nyomdáját is sikerült maradéktalanul átszállítania. Ezután ott működött, sőt, az ötödik kötet függelékét (Halaadas Istennec velem toet czudairol) itt új betűkkel készítette el, 1579. február 22. táján.<ref>A szövegrész és kiegészítések Gulyás Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században kötet /A Bornemisza-Mantskovits nyomda 1573-1599 részből származnak</ref>