„Démon” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Visszavontam 178.48.212.144 (vita) szerkesztését (oldid: 16994860))
a
[[Kép:Michael Pacher 004.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Michael Pacher]]: [[Hippói Szent Ágoston]] és a [[Sátán]] az [[1483]]-ban elkészült [[novacella]]i Egyházatyák-oltáron]]
 
A '''démon''' eredetileg istent jelentett (görögül: δαίμων). Később az isteneknél alacsonyabb, az embereknél magasabbrendűmagasabb rendű lényeket jelölték ezzel a névvel.
 
A démonok a mitológiákban az istenek és az emberek között állnak, és lehetnek jószándékúak, vagy akár gonoszak is. Azonban legyen akármilyen jellemű is, a legtöbb démon képes a tudat befolyásolására, mások megszállására. Szinte minden nép mitológiájában találkozhatunk velük: az ókori [[egyiptom]]iak képzelete szerint mérhetetlen sok ilyen démon van, akik mindenütt az ember közelében laknak, vízben, földben, és levegőben. A [[hinduizmus|hinduk]] körülbelül {{szám|30000}} démont imádnak. A [[kháldok]]nál is voltak tűzi, légi stb. szellemek. A [[perzsa|perzsák]]nál vannak jó és rossz szellemek, izedek és dewek, amazok Ormuzd országában laknak, emezek Ahrimanéban. Később a zsidóknál is, mikor a [[babilon]]i fogság idejében a perzsákkal érintkeztek, kifejlődött egy [[démonologia]], amely alapjaiban hasonlít is a perzsára.
 
== A görögöknél ==
 
Az ókori görögöknél a démonok, mint a főistenek kísérői, szolgái jelennek meg, s mint ilyenek külön egyéniséget s nevet kapnak (pl. [[Deimosz (Arész fia)|Deimosz]] és [[Phobosz (mitológia)|Phobosz]] [[Arész]] mellett), részint pedig egyes emberekhez (népekhez is) vannak kirendelve, s azokat kísérik születésüktől kezdve halálukig. Majd úgy képzelik, hogy minden embernek lehet jó és rossz démonja (agathodaimon, kakodaimon), majd hogy azon egy démon tesz jót és rosszat. Ilyen démon híres példája [[Szókratész]] daimonionja, akinek szavát hallja s aki őt mindig a rossztól megóvja. Az [[újplatonizmus]] rendszerében a démonok fontos helyet foglalnak el, alsó istenségek, kik istenek s emberek közt közvetítenek s az isteni parancsokat hajtanak végre.
 
== Kereszténységben ==
 
A [[Biblia]] a démonokat nem mitikus, hanem létező, de láthatatlan lényekként mutatja be. A démonok olyan szellemi lények, akik [[Sátán]] királyságában a gonosz angyalok alatti hatalmi szinten vannak. Testük nincs, földközelben élnek, és legfőbb céljuk az, hogy emberek testébe költözhessenek és bűnös kívánságaikat rajtuk keresztül végrehajthassák. Vezetőjük [[Belzebub]],. aA démonokat a [[Biblia]] tisztátalan, illetve gonosz szellemeknek is nevezi.
 
Lucifer lázadásának következménye, hogy a világban felbomlott a harmónia, és egy gigantikus szellemi harc kezdődött Isten királysága és Sátán királysága között.
 
[[Jézus Krisztus]] szolgálatának szerves része volt a démonok kiűzése az emberekből. (Lásd például Máté evangéliuma 12:28; Márk evangéliuma 1:34, Lukács evangéliuma 13:32), egyes esetekben így gyógyítva meg embereket (Máté 9:33), bár a Biblia nem állítja, hogy minden betegséget démonok okoznak.
Jézus az apostoloknak is hatalmat és utasítást adott a démonok kiűzésére (Máté 10:8; Márk 3:14-15), valamint ezt Mennybe meneteleMennybemenetele előtt kiterjesztette a benne hívőkre (Márk 16:17).
 
Egyes vélekedések szerint a [[kereszténység]] kezdetén az emberek abban a hitben éltek, hogy a betegségeket démonok okozzák, ezért a démon-űzésdémonűzés ismert mesterség volt akkoriban.
 
A kereszténység első századában a démonokban való hit igen erős volt; a régi pogány istenek mind gonosz démonokká váltak, de más démonokban is hittek, akik egytől- egyig gonoszok voltak és isten ellenségei, valamint ők voltak okai az egész [[pogányság]]nak, elvakítva az emberek eszét.
 
A mai keresztények között a Bibliát isteni tekintéllyel rendelkező, ihletett műnek elfogadók között továbbra sem vitatott a démonok létezése, sem az, hogy a Jézus nevébe vetett hit által azokat ki lehet űzni.