„Francia szókincs” változatai közötti eltérés

linkek és hozzáférési dátumok felújítása, apró javítások
a (sablonozás)
(linkek és hozzáférési dátumok felújítása, apró javítások)
{{Francia nyelv}}
 
A '''[[francia nyelv|francia]] [[szókincs]]''' összetételének fő jellegzetessége a [[latin nyelv|latin]] eredetű szavak túlnyomó aránya, amelyeket a [[vulgáris latin|népi latinból]] örökölt, vagy a középkori[[középkor]]i és a klasszikus latinból vett át. Létezik egy [[gall nyelv|gall]] [[szubsztrátum]] is, melyből viszonylag kevés szó maradt meg. Valamivel nagyobb számban maradtak fenn egy [[germán nyelvek|germán]] [[szupersztrátum]]ból származó szavak, a francia nyelv legrégibb [[jövevényszó|jövevényszavai]]. Egész [[történelem|történelme]] során a francia nyelv további sok, nagyon különböző nyelvekből származó jövevényszóval gazdagodott, melyek közvetlenül vagy közvetve kerültek bele. A modern nyelvek közül régebben az [[olasz nyelv|olasz]] adta a legtöbb jövevényszót, ma pedig az [[angol nyelv|angolok]] vannak az első helyen.
 
A francia nyelvterületen belüli [[szóalkotás]] leggyakoribb módszere a [[szóképzés]]. A [[magyar nyelv]]vel ellentétben a [[szóösszetétel]] sokkal kevésbé termékeny szóalkotási módszer a franciában.
==== A gall szubsztrátum ====
 
Az [[i. e. 8. század]]tól kezdve lehet szó a [[Gallia|gallok]] [[kelta nyelvek|kelta nyelvéből]] származó szubsztrátumról, amelyhez néhány kelta előtti maradvány is hozzáadódott. Ezek száma nagyon csekély, és eredetük vitatott. Ilyen szavak például a ''tamis'' ’szita’ (mely eredete lehet gall is), ''pot'' ’fazék’ (mely előbb a népi latinba került és onnan a franciába), ''patte'' ’állat lába’ (feltételezetten kelta előtti), vagy a ''clapier'' ’nyúlketrec’ (a régi [[okcitán nyelv]]ből átvett).<ref>Walter 1997.</ref>
 
Gall eredetű szó (helységneveken kívül) csak kb. 100 van a mai francia szókészletben.<ref name="ReferenceA"/> Egyesek előbb a latinba kerültek még mielőtt a [[Ókori Róma|rómaiak]] elfoglalták [[Gallia|Galliát]], és a francia örökölte őket. Ilyen például a <small>BRACA</small>, a [[Gallok (egyértelműsítő lap)|gallok]] által viselt nadrágféle neve, amelyből a francia ''braies'' származik. Más szavakat ugyancsak a rómaiak vettek át a hódítás után, például a ''vassal'' ’[[vazallus]]’ szót. A legtöbb gall szó úgy maradt fenn, hogy a gallok tovább használták azokat azután is, miután gallorománok lettek, és nyelvüket beolvasztotta a latin nyelv. Példák:
 
* helységnevek (a legtöbb fennmaradt gall szó): [[Amboise]] és [[Amiens]], melyek a kelta ’folyó víz’ jelentésű [[szótő]]t tartalmazzák; [[Nantes]], [[Nantua]], [[Dinan]], a ’völgy’ jelentésű szótővel; a <small>DUNUM</small> ’magaslati erődítmény’ szó alapján alkotott [[Autun]], [[Melun]], [[Verdun]], [[Issoudun]], [[Lyon]], [[Laon]];<ref name="Walter 2007">Walter 2007.</ref>
===== A germán szupersztrátum =====
 
A legrégibb jövevényszavakat a germán szupersztrátum adta. Egyes ógermán szavak már a latinba mentek át, még mielőtt ez behatolt Galliába és beolvasztotta a gallok nyelvét. Ilyen szavak a <small>SAPO</small>, amely a franciában ''savon'' ’szappan’ lett, vagy <small>SPELTA</small> > francia ''épautre'' ’búza(fajta)’.<ref>Goosse 1994. 2. o.</ref> A tulajdonképpeni germán szupersztrátum az [[5. század|5.]] és a [[7. század]] között keletkezett, amikor a galloromán nyelvbe [[frankok|frank]] szavak kerültek. A frankok a mai Franciaország nagy részét hódították meg. Hatásuk nem volt elég nagy ahhoz, hogy nyelvük beolvassza a galloromán nyelvet, de elég nagy ahhoz, hogy Franciaország és a francia nép nevét adják. Ógermán szó minden téren van:
 
* sok személynév: Bernard, Renaud;
Az [[Francia helyesírás#A h betű|'''''h''' aspiré'']]-vel kezdődő szavak többsége ógermán eredetű. E '''h''' [[mássalhangzó]]kénti viselkedése annak a jele, hogy kiejtették, amikor ezek a szavak a francia nyelvbe kerültek. Példák: ''hache'' ’balta’, ''haine'' ’gyűlölet’, ''haïr'' ’gyűlöl’, ''halle'' ’vásárcsarnok, gyárterem’, ''hameau'' ’falucska’, ''hangar'' ’pajta, hangár’, ''hâte'' ’sietség’.
 
===== A regionális nyelvekből<ref>Így hívják hivatalosan a francián kívül hagyományosan beszélt nyelveket. (Lásd a Művelődési és Kommunikációs Minisztériumhoz tartozó Francia Nyelv és Franciaországi Nyelvek Általános Bizottsága honlapjának a [http://www.cultureculturecommunication.gouv.fr/culturePolitiques-ministerielles/dglfLangue-francaise-et-langues-de-France/lgfrancePolitiques-de-la-langue/lgfrance_presentation.htmLangues-de-France/Langues-regionales ''Langues de Francerégionales''] (Franciaországi nyelvekoldalát.) oldalán.</ref> származó jövevényszavak =====
 
A [[Francia Királyság]] nyelve a [[Párizs]]ban és környékén beszélt egyik [[galloromán nyelvek|''oïl'' nyelv]] volt. Ez lett a francia nyelv magja, és a királyok fennhatóságával együtt terjedt fokozatosan az egész mai Franciaország területére, magába fogadva sok szót más e területen beszélt nyelvekből. Ezek közül egyeseket Franciaországgal szomszédos régiókban is beszélnek. Ehhez a jelenséghez hozzájárultak a [[Champagne-Ardenne|Champagne]] tartományban a [[12. század]]ban tartott vásárok kezdetével egyre fokozódó [[kereskedelem|kereskedelmi]] kapcsolatok, mivel ezeken a vásárokon sok régióból való kereskedők jöttek össze.<ref name="Walter 2007"/> A Franciaországban beszélt nyelvek többsége galloromán (''oïl'' nyelvek, okcitán nyelv, [[frankoprovanszál nyelv]]), de vannak más [[újlatin nyelvek]] is ([[katalán nyelv|katalán]], [[korzikai nyelv|korzikai]]), valamint nem újlatin nyelvek is: [[elzászi nyelv|elzászi]], [[flamand nyelv|flamand]], [[baszk nyelv|baszk]], [[breton nyelv|breton]]. E nyelvekből olyan szavak kerültek a franciába, mint ''canevas'' ’kanavász’ (az ''oïl'' nyelvekhez tartozó [[pikárd nyelv]]-ből), ''brioche'' ’kalács’ (egy másik ''oïl'' nyelv, a [[normand nyelv|normand]]ból), ''oie'' ’liba’ (a Champagne-ban beszélt ''oïl'' nyelvből), ''gamin'' ’kölyök’ (a [[Franche-Comté]]-ban beszélt ''oïl'' nyelvből), ''vidange'' (eredetileg ’edény kiürítése és tisztítása’, a mai nyelvben ’motorolaj-csere’, a flamand nyelvből), ''échantillon'' ’mintadarab’ (a frankoprovanszálból), ''barrique'' ’hordó’ (az okcitán nyelv [[Gascogne]]-ban beszélt egyik [[dialektus]]ából), ''béret'' ’svájci sapka’ (a [[Béarn]]ban beszélt okcitán dialektusból), ''airelle'' ’piros áfonya’ (a [[Cévennek]]ben beszélt okcitán dialektusból), ''cadenas'' ’lakat’ (a Provence-ban beszélt okcitán dialektusból), ''bizarre'' ’furcsa’ (a baszk nyelvből), ''bijou'' ’ékszer’ (a breton nyelvből).
====== Latin jövevényszavak ======
 
Már a [[8. század|8.]] és a [[9. század]]ban, amelyet a „[[Karoling művészet#Nagy Károly udvara és a Karoling reneszánsz|Karoling reneszánsz]]” korának hívnak, kezd az ófrancia nyelv a nem népi latinból származó szavakkal gazdagodni, [[egyház]]i emberek írott nyelvének közvetítésével. Ekképpen az egész [[Középkorközépkor]] során egyes latin szavak másodszor kerülnek a nyelvbe, az örökölt alak mellé, és így többé-kevésbé különböző jelentésű duplikátumok (franciául ''doublets'') keletkeznek. Példák:
 
* <small>DIRECTUS</small> > ''droit'' (örökölt) ’egyenes’ és ''direct'' ’közvetlen’;
* <small>SPATHULA</small> > ''épaule'' ’váll’ és ''spatule'' ’[[spatula]]’.
 
A latin jövevényszavak jelentősen megszaporodtak a franciaországi [[reneszánsz]] korában ([[16. század]]), amikor egyre inkább érezték szükségét szakszavaknak mindenféle területen, főleg a tudományokban. Ekkor is keletkeztek duplikátumok. Példák:
 
* <small>CLAVICULA</small> > ''cheville'' 1. ’csapszeg’ 2. ’boka’ és ''clavicule'' ’[[kulcscsont]]’;
===== Germán eredetű szavak (az angolokon kívül) =====
 
A francia nyelvre tett germán hatás nem korlátozódott a főleg frank szupersztrátumra, hanem folytatódott a Középkorbanközépkorban más germán nyelvekbeli szavakkal. Elsősorban azon [[vikingek]] nyelvéről van szó, akik elfoglalták [[Normandia|Normandiát]] a [[10. század]]ban, és a már egy ''oïl'' nyelvet beszélő helyi lakosság beolvasztotta őket. Tőlük főleg helységnevek maradtak fenn, mint ''Honfleur'', ''Harfleur'', ''Barfleur'' (amelyekben ''-fleur'' jelentése ’kis öböl’), ''Appetot'', ''Robertot'', ''Yvetot'' (''-tot'' ’[[falu]]’), ''Houlbec'', ''Caudebec'' (''-bec'' ’patak’). Egyéb viking eredetű szó kevés van: ''joli'' ’csinos’, ''duvet'' ’pehely’.<ref name="Walter 2007"/>
 
A mai észak-franciaországi és belgiumi[[belgium]]i [[flamandok]]kal való szomszédság nyelvi hatásához hozzáadódnak a 16.–18. századokban [[holland nyelv|hollandok]] által hozott, a [[halászat]], a [[hajózás]] és a [[kereskedelem]] területéhez tartozó szavak. Ilyenek a ''flétan'' (halfaj neve), ''foc'' (vitorlaféle neve), ''matelot'' ’matróz’ és a ''vrac'' ’ömlesztett áru’.
 
Északi germán nyelvekből néhány szó került a franciába a 16.–19. századokban: ''homard'' ’[[homár]]’, ''ski'' ’sí’, ''nickel'' ’[[nikkel]]’, ''tungstène'' ’[[wolfrám]]’, ''vanadium'' ’[[vanádium]]’, ''thorium'' ’[[tórium]]’. Az utolsó négy szó [[svédek|svéd]] vegyészektől származik.<ref>Steuckardt 2007. 7. o.</ref>
 
Viszonylag kevés szó kerül a franciába a német nyelvből, a 12. századtól kezdve: ''liste'' ’lista’ (12. sz.), ''quille'' ’[[teke]]bábu’ (13. sz.), ''cric'' ’emelő’ (jármű számára) (15. sz.). Számuk megnő valamelyest a 16. századtól kezdve, főleg [[bányászat]]i szakszavakkal, miután I. Ferenc kiváltságokat ad német bányászoknak. Így jelennek meg a franciában a ''cobalt'' ’[[kobalt]]’ (16. sz.); ''bismuth'' ’[[bizmut]]’, ''zinc'' ’[[cink]]’ (17. sz.); ''feldspath'' ’[[földpátok|földpát]]’, ''quartz'' ’[[kvarc]]’ (18. sz.) szavak.<ref>Steuckardt 2007. 8. o.</ref> A mindennapi élethez tartozó szavakat is átvesznek a németből: ''trinquer'' ’koccint’ (16. sz.), ''chic'' ’sikk’ (18. sz.), ''accordéon'' ’[[harmonika]]’ (19. sz.). A 20. században több különböző szakterületekhez tartozó szó megy át a franciába: ''allergie'' ’[[allergia]]’, ''électrocardiogramme'' ’[[EKG]]’) ([[orvostudomány]]); ''affect'' ’[[affektus]]’, ''autisme'' ’[[autizmus]]’ ([[pszichológia]]); ''social-démocratie'' ’[[szociáldemokrácia]]’ ([[politika]]) stb. Ezek tulajdonképpen görög (''allergie'', ''électrocardiogramme'', ''autisme'') vagy latin (''affect'') eredetű szavak, illetve a franciában már létező szavak összetétele német mintára (''social-démocratie'').
 
A német közvetítésével [[közép-európa]]i nyelvekből származó szavak is kerültek a franciába: ''calèche'' ’[[hintó]]’ és ''pistolet'' ’[[pisztoly]]’ a [[cseh nyelv]]ből, ''cravate'' ’[[nyakkendő]]’ a [[horvát nyelv|horvátból]] (a ''hrvat'' ’[[horvátok|horvát]]’ népnévből), ''uhlan'' ’[[ulánus]]’ a [[lengyel nyelv|lengyelből]] (amely a [[török nyelv|törökből]] vette át).
===== Angol jövevényszavak =====
 
A mai franciában a legtöbb jövevényszó úgy az angol nyelv [[anglia]]i változatából, mint annak amerikai változatából származik. A legtöbb viszonylag nem régi, de vannak régiek is, például ''beaupré'' ([[árbócárboc]]féle) (14. sz.), ''carpette'' ’kis szőnyeg’ (16. sz.), ''flanelle'' ’flanel’ (17. sz.).
 
Az angol hatás a 17. század közepétől kezdve érezhető erősebben, olyan történelmi események következményeként, amelyek a francia közvélemény figyelmébe hozták Angliát. Ezek egyike [[I. Károly angol király]] kivégzése [[1649]]-ben. Egy másik a [[nantes-i ediktum]] visszavonása [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] által [[1685]]-ben, ami sok francia [[protestáns]] [[kivándorlás]]át okozta Angliába. Ezek számos francia értelmiségit fogadtak vendégül, akik csodálták az angol politikai [[intézmény]]eket.<ref>Steuckardt 2007. 5. o.</ref> Ezen az úton kerültek a franciába a ''speaker'' ’az angol [[Parlament|Képviselőház]] elnöke’, ''pamphlet'' ’[[pamflet]]’, ''session'' ’ülés’ (testületé) szavak, majd a 18. században a ''motion'' ’indítvány’, ''budget'' ’[[költségvetés]]’, ''législature'' ’[[parlament]] mandátumának az időszaka’, ''mémorandum'' ’[[memorandum]]’, ''vote'' ’szavazat’. Ebben a században valóságos divatja volt Angliának, ami olyan szavakat hozott magával, mint ''frac'' ’frakk’, ''redingote'' ’szalonkabát’, ''rosbif'' ’marhasült’, ''cricket'' ’[[krikett]]’ vagy ''[[whisky]]''.
Az angol-szász nyelvi hatás növekedése az [[első világháború]] után több tényező eredménye. A legfontosabb az [[Amerikai Egyesült Államok]] növekvő ereje minden téren, de a francia nyelv esetében ezt a hatást az is elősegíti, hogy az angol szókincs 28,24%-át latin, és 5,3%-át ógörög eredetű jövevényszavak teszik ki,<ref>Finkenstaedt–Wolff 1973.</ref> ami közelíti a francia nyelv szókincséhez. A fenti példák közül ''carpette'', ''pamphlet'', ''session'', ''motion'', ''législature'', ''mémorandum'' és ''vote'' latin eredetű szavak. Mitöbb, a kölcsönhatás erős és folyamatos a francia és az angol között a 11. század óta, amikor a normandok meghódították Angliát, miután már egy ''oïl'' nyelvet beszéltek. Emiatt az angol szavak 28,3%-a normand vagy francia eredetű.
 
Érdekes jelenség a Középkorbanközépkorban az angolba került sok francia szó „visszatérése” a franciába. A fenti példák közül ilyenek a ''budget'', ''frac'', ''court'', ''cricket'', ''sport'', ''record'', ''tennis'' szavak. Más francia szavak olyan összetett angol szavakból származnak, amelyek egyik vagy mindkét tagja francia eredetű. Példák: ''redingote'' < angol ''riding coat'' ’lovagló kabát’, amelynek második tagja francia; ''rosbif'' < ''roast beef'' ’sült marhahús’, amelyben mindkét tag francia; ''touriste'' < ''tourist'', a francia ''tour'' és a latin (eredetileg ógörög) ''-ist'' képzőből; ''globe-trotter'', a ''globe'' és a ''trot'' francia szavakból, az angol ''-er'' képzővel.
 
A műszaki és a tudományos nyelvezetekben az angolból átvett szavak többsége tulajdonképpen latin vagy görög eredetű. Például ''abrasif'' ’koptató, csiszoló’, ''admittance'' ’[[admittancia]]’ és ''vitamine'' ’[[vitamin]]’ latin alapúak, ''systémique'' ’rendszerszerű’, ''topologie'' „[[topológia]]” és ''xénon'' ’[[xenon]]’ pedig görög szavakon alapszanak.
A spanyol nyelv is közvetítője volt olyan arab szavaknak, mint ''hasard'' ’véletlen’ (főnév, 12. sz.); ''algorithme'' ’[[algoritmus]]’, ''guitare'' ’[[gitár]]’ (a görögből került az arabba) (13. sz.).
 
A Középkorban az arab írástudók kitűnnek a tudományokban. Ők révén kerül [[Európa|Európába]] egy sor szakszó a középkori latin nyelv közvetítésével, olyan területeken, mint:
* a [[matematika]]: ''chiffre'' (a 13. században ’[[nulla]]’ jelentéssel, majd a mai ’[[számjegy]]’ jelentéssel), ''algèbre'' ’[[algebra]]’ (14. sz.);
* a [[csillagászat]]: ''zénith'' ’[[zenit]]’ (14. sz.);
* a [[kémia]]: ''alchimie'' ’[[alkímia]]’ (majd ebből ''chimie'' ’kémia’), ''alambic'' ’[[lombik]]’ (a görögből került az arabba), ''borax'' ’[[bórax]]’ (13. sz.); ''amalgame'' ’amalgám’ (15. sz.);
* az orvostudomány ([[gyógynövény]]- és [[gyógyszer]]-nevek): ''safran'' ’[[sáfrány]]’, ''sirop'' ’szirup’ (12. sz.); ''camphre'' ’[[kámfor]]’ (szanszkrit eredetű), ''épinard'' ’[[spenót]]’ (perzsa eredetű) (13. sz.).
 
Egyes arab szavak előbb a katonák [[szleng]]jébe kerültek a 19. században, az [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] francia hódítások idején. Ezekből máig megmaradtak a fesztelen regiszterben olyan szavak, mint ''toubib'' ’doktor’ (orvos), ''clébard'' ’kutya’, ''souk'' ’rendetlenség’ (arabul ’piac’).
* ''coche'' ’[[postakocsi (közúti)|postakocsi]]’ < ’kocsi’;
* ''csardas'' vagy ''czardas'' < ’[[csárdás]]’;
* ''cymbalum'' vagy ''cymbalon'' [< ’[[cimbalom]]’ < latin ’cymbalum’ < görög ''κύμβαλον'' (kümbalon)] – a francia [[helyesírás]] az utóbbiakhoz igazodik;
* ''dolman'' < ’[[dolmány]]’;
* ''furmint'' < ’[[furmint]]’;
===== A jövevényszavak befogadásának foka =====
 
A jövevényszó befogadása lehet teljes, amikor a beszélő nem érzi idegennek sem a szót, sem a megfelelő fogalmat. Az integrálás úgy [[hangtan]]i, mint [[alaktan]]i.<ref name="leon_bhatt">Léon–Bhatt 2005. 169. o.</ref> Ez a státusa a viszonylag régi jövevényszavaknak, a franciaországi más nyelvekből (''bijou''), a középkori latinból (''gémir''), az ógörögből (''économie''), az olaszból (''banque''), a spanyolból (''camarade''), a portugálból (''pintade''), a németből (''chic''), az angolból (''beaupré''). IlyenAz ilyen szavakat pontosan a francia hangtani szabályoknak megfelelően ejtik (példa a ''beaupré'' szó, amely nagyon különbözik a kiejtés és az írás szempontjából is az angol ''bouspret''-tól), az igéket a francia szabályok szerint [[Igeragozás|ragozzák]] (például ''gémir'' a 2. ragozási csoportban van), más szavakat is képeznek belőlük francia szabályok szerint (''bijou'' > ''bijoutier'' ’ékszerész’, ''bijouterie'' ’ékszerüzlet’; ''gémir'' > ''gémissement'' ’nyögés’, ''camarade'' > ''camaraderie'' ’bajtársi viszony’). Olykor a jövevényszó [[Népetimológia|népi etimológia]] útján vesz fel francia alakot. Így lett az angol ''country dance'' ’falusi tánc’ szókapcsolatból ''contredanse'' (szó szerint ’ellentánc’), mivel az első elemét hibásan értették ''contre''-nak.<ref>Léon–Bhatt. 2005. 169. o.<name="leon_bhatt"/ref>
 
A szó lehet hangtanilag és alaktanilag integrált, de mégis idegennek érzett, ha idegen realitásnak felel meg. Ez például a ''zèbre'' szó esete. A francia szabályoknak megfelelően írják és ejtik, és francia képzett szó is van belőle, a ''zébrure'' ’csík’.
===== Indulatszavak =====
 
A spontán keletkezett indulatszavak alapjául olyan artikulálatlan hangos megnyilvánulások szolgálnak, amelyek örömöt, fájdalmat, haragot, csodálkozást, csalódottságot stb. fejeznek ki, és amelyek idővel bizonyos artikulált hangbeli alakban rögzültek. Több ilyen hasonló különböző nyelvekben anélkül, hogy szókölcsönzésről lenne szó, például a franciában ''ah'', ''hé'', ''oh'', ''pst'' stb. Ilyen indulatszavakon kívül olyanok is vannak, amelyek szófajváltással[[szófajváltás]]sal keletkeztek (lásd lentebb).
 
===== Hangutánzó szavak =====
** [[névmás]]ból: ''moi'' ’én’ > ''le moi'' ’az én’;
** [[melléknév]]ből: ''la ville capitale'' ’a főváros’ > ''la capitale'', ''un homme malade'' ’egy beteg ember’ > ''un malade'' ’egy beteg’, ''beau'' ’szép’ > ''le beau'' ’a szép’;
** [[számnév]]ből: ''l’autobus 33 (trente-trois)'' ’a 33-as buszbusz’ > ''le 33'' ’a 33-as’;
** igéből: ''devoir'' ([[főnévi igenév]]) ’tartozik (vkinek)’ > ''le devoir'' ’a kötelezettség’, ''habitant'' ([[Francia igerendszer#Jelen idejű melléknévi igenév|jelen idejű melléknévi igenév]]) ’lakva’ > ''un habitant'' ’egy lakos’, ''écrit'' ([[Francia igerendszer#Múlt idejű melléknévi igenév|múlt idejű melléknévi igenév]]) ’írott’ > ''un écrit'' ’egy írás’;
** [[határozószó]]ból: ''pourquoi'' ’miért’ > ''le pourquoi'' ’vminek a miértje’;
* melléknév-képzők:
** főnévből: ''parent'' ’szülő’ > ''parent'''al''''' ’szülői’, ''argile'' ’[[agyag]]’> ''argil'''eux''''' ’agyagos’, ''triangle'' ’[[háromszög]]’ > ''tiangul'''aire''''' ’háromszögű’;
** igéből: ''manger'' ’eszik’eszik’ > ''mange'''able''''' ’ehető’;
* igeképzők:
** melléknévből: ''utile'' ’hasznos’ > ''util'''iser''''' ’használ (vmit)’;
====== Elvonás ======
 
Ezzel a módszerrel úgy képeznek új szót, hogy eltávolítanak a végéről egy képzőt. Legtöbbször így főnevet alkotnak, a megfelelelő főnévi igenévből. Olykor megmarad az igető,igetőből amelybőlközvetlenül hímnemű főnév lesz (''accorder'' ’egyeztet’ > ''accord'' ’egyez(tet)és’, ''labourer'' ’szánt’ > ''labour'' ’szántás’), máskor '''e'''-t adnak hozzá az igetőhöz, és akkor nőnemű főnév lesz belőle: ''attaquer'' ’(meg)támad’ > ''attaque'' ’támadás’, ''nager'' ’úszik’ > ''nage'' ’úszás’. Amikor hímnemű főnév keletkezik, előfordulhat hangtani változás az igetőben: ''av'''ou'''er'' ’beismer’ > ''av'''eu''''' ’beismerés’, ''g'''agn'''er'' ’nyer’ > ''g'''ain''''' ’nyerés, nyert dolog’. Képzőelvonással alkotható főnévből főnév is: ''démocratie'' ’[[demokrácia]]’ > ''démocrate'' ’demokrata’, ''aristocratie'' ’[[arisztokrácia]]’ > ''aristocrate'' ’arisztokrata’.
 
Ritkábban nőnemű főnév szóvégi '''e'''-jét is elvonják, és így főnévből főnév vagy melléknév keletkezik, olykor hangtani változással az '''e''' előtt: ''médecine'' ’orvostudomány’ > ''médecin'' ’orvos’, ''châtaigne'' ’gesztenye’ > ''châtain'' ’gesztenyebarna’.<ref>Grevisse 1964. 86. o.</ref>
* főnév + főnévi [[jelző]]:
** elöljárószó nélkül (az ófranciában gyakori szerkezet mintájára): ''timbre-poste'' ’[[postabélyeg]]’;
** elöljárószóval: ''pot-au-feu'' ’marhahús-leves’’marhahúsleves’ (szó szerint ’fazék a tüzön’tűzön’), ''pomme de terre'' ’[[burgonya]]’ (szó szerint ’földi alma’), ''arc-en-ciel'' ’[[szivárvány]]’ (szó szerint ’nyíl az égen’);
* elöljárószó + főnév: ''après-midi'' ’délután’;
* főnévi igenév + [[Tárgy (nyelvtan)|tárgyi]] funkciójú főnévi igenév: ''savoir-faire'' ’hozzáértés’ (szó szerint ’csinálni tudni’), ''savoir-vivre'' ’jó modor’ (szó szerint ’élni tudni’);
Amint látható, a francia összetett szavakat háromféleképpen írják: egy szóban (''portefeuille''), [[kötőjel]]lel (''porte-bagages'') vagy [[szóköz]]zel a tagok között (''pomme de terre''), anélkül hogy erre pontos szabályok lennének.
 
Az összetett szavak különleges esete az, amikor legalább az egyik tagjuk lexikális jelentéssel bír ugyan, de nem lehet autonóm. Ez nagyon gyakori szóalkotási módszer a tudományos és műszaki nyelvezetekben, és ezeket a tagokat „művelt szóösszetételi elemeknek” (franciául ''éléments de composition savante'') nevezik.<ref>Ezt az elnevezést használják például Zwanenburg, Wiecher. [https://books.google.ro/books?id=oV2_rzIe37kC&pg=PA141&lpg=PA141&dq=%22%C3%A9l%C3%A9ment+de+composition+savante%22&source=bl&ots=2c1-jc9-Ay&sig=v4S96ch5Nxl5t5ihCb8Xby7JZMs&hl=fr&sa=X&ei=gR3yUqrMHqW6yQOAloCQCg&ved=0CCwQ6AEwAg#v=onepage&q=%22%C3%A9l%C3%A9ment%20de%20composition%20savante%22&f=false ''Productivité morphologique et emprunt''] (Alaktani produktivitás és szókölcsönzés). Linguisticæ investigationes. Supplementa 10. John Benjamins Publishing Company. 1983. 141. o. ISSN 0165 7569 / ISBN 90 272 3120 6, és Radimský, Jan. [https://books.google.ro/books?id=6E04NUfsirsC&pg=PA73&lpg=PA73&dq=%22%C3%A9l%C3%A9ment+de+composition+savante%22&source=bl&ots=hiSv4nrxCg&sig=A-1WFjO0zXt22OFEaqv2VidF7Fc&hl=fr&sa=X&ei=gR3yUqrMHqW6yQOAloCQCg&ved=0CCkQ6AEwAQ#v=onepage&q=%C3%A9l%C3%A9ment%20de%20composition%20savante&f=false ''Les composés italiens actuels''] (A mai olasz szóösszetételek). Cellule de Recherche en Linguistique. 2006. 73. o. Hozzáférés: 20142016. február 611. Azonban ez az elnevezés nem az egyedüli a francia nyelvészeti szakirodalomban. A TLFi az ''éléments formants'' elnevezést használja, és beleért előtagokat és utótagokat is. Morvan 2014. I. o. ''éléments de formation''-ról ír, amelyek között megkülönböztet ''radical''-nak nevezett elő- és utótagokat, valamint prefixumokat, miközben a szuffixumokat külön kezeli. A ''Micro-Robert'' szótár 1980-as kiadásának az előszavában ''éléments de formation savante'' az elnevezés.</ref> Általában latin vagy ógörög autonóm szavakból származnak, és lehetnek előtagok vagy utótagok. Példák:
* előtag + szó: '''''agro'''chimie'' ’[[agrokémia]]’ (latin), '''''photo'''sensible'' ’fényre érzékeny’ (görög);
* szó + utótag: ''insecti'''cide''''' ’[[rovarirtó]]’ (latin), ''bureau'''cratie''''' ’[[bürokrácia]]’ (görög);
===== Mozaikszó-alkotás =====
 
'''A betűszók''' olyan szavak, amelyeket két vagy több szó kezdőbetűiből alkottak, és ezeket betűzve ejtik.<ref name="Lacroux 2007–2012. 136. o">Lacroux 2007–2012. 136. o.</ref> A francia helyesírás szerint ponttal a lerövidített szavak kezdőbetűi után, de pont nélkül is lehet írni őket:<ref>A második megoldást éppenséggel ajánlja a BDL ([http://bdl.oqlf.gouv.qc.ca/bdl/gabarit_bdl.asp?id=3401 BanquePoint deabréviatif]) dépannage(Betűszókbeli linguistique]pont).</ref> ''BD'' vagy ''B.D.'' [be'de] (< ''bande dessinée'' ’[[képregény]]’), ''CGT'' vagy ''C.G.T.'' [se.ʒe'te] (< ''Confédération Générale du Travail'' ’Általános Munkásszövetség’), ''SDF'' vagy ''S.D.F.'' [ɛs.de'ɛf] (< ''sans domicile fixe'' ’hajléktalan’), ''SNCF'' vagy ''S.N.C.F.'' [ɛs.ɛn.se'ɛf] (< ''Société Nationale des Chemins de Fer'' ’Vasutak Nemzeti Társasága’), ''VTT'' vagy ''V.T.T.'' [ve.te'te] (< ''vélo tout terrain'' ’mountain bike’). Az így írt betűszók változatlan alakúak, azaz többes számban nem kapnak '''-s''' végződést.
 
Egyes betűszók lexikalizálódtak, és úgy írhatóak, mint akármelyik szó, például ''une bédé'' ’egy képregény’. Ez esetben többes számban '''-s'''-sel írandóakírandók (''des bédés'' ’képregények’). A gyakrabban használt betűszókból képzett szavak is keletkeztek, például ''cégétiste'' ’CGT-tag’.
 
'''Összevont szavak''' keletkezhetnek kezdőbetűkből és/vagy kezdő szótagokból, és nem betűzve, hanem mint akármilyen szót ejtik:<ref name="Lacroux 2007–2012. 136. o"/> ''OTAN'' [ɔ.'tɑ̃] (< ''Organisation du traité de l'Atlantique Nord'') ’[[NATO]]’, ''ONU'' (< ''Organisation des Nations Unies'') ’[[ENSZ]]’, ''PACS'' (< ''Pacte Civil de Solidarité'' ’[[bejegyzett élettársi kapcsolat]]’). Az utolsó kettőből vannak képzett szavak is: az ''onusien, onusienne'' melléknév, illetve a ''pacsé, -e'' melléknév és a ''(se) pacser'' ige.<ref name="Schwischay 2001"/>
== Források ==
 
* {{fr}} [http://www.oqlf.gouv.qc.ca/ressources/bdl.html ''Banque de dépannage linguistique''] (Nyelvi kisegítő bank) (BDL). [http://www.oqlf.gouv.qc.ca/accueil.aspx Office québécois de la langue française] (A francia nyelv québec-i hivatala). Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Biville, Frédérique. Les éléments grecs du vocabulaire français (A francia szókészlet görög elemei). ''L’information Grammaticale''. 1985. 24. sz. 3–8. o.
* {{fr}} Catach, Nina: [http://www.persee.fr/web/revues/home/prescript/article/lfr_0023-8368_1973_num_20_1_5649 Notions actuelles d’histoire de l’orthographe] (Aktuális helyesírás-történeti fogalmak). ''Langue française''. 1973. 20. évfolyam. 20. sz. 11–18. o. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} [http://www.larousse.fr/dictionnaires/francais ''Dictionnaires de français LAROUSSE''] (Larousse francia szótárak). Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{en}} Finkenstaedt, Thomas – Wolff, Dieter. ''Ordered profusion; studies in dictionaries and the English lexicon''. C. Winter. 1973. ISBN 3-533-02253-6
* {{fr}} Gezundhajt, Henriette. [http://www.linguistes.com/mots/flexion.html Flexion, dérivation et composition] (Flektálás, szóképzés és szóösszetétel). [http://www.linguistes.com ''Sur les sentiers de la linguistique'']. 2009. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Goosse, André. [http://www.arllfb.be/ebibliotheque/communications/goosse100994.pdf ''À propos du superstrat du français''] (A francia nyelv szupersztrátumáról). Értekezés a Belgiumi francia nyelv és irodalom Akadémiájának 1994. szeptember 10.-i havi ülésén. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} [http://gdt.oqlf.gouv.qc.ca/index.aspx ''Le grand dictionnaire terminologique''] (GDT) (Nagy terminológiai szótár). Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Grevisse, Maurice. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 8. kiadás. Gembloux (Belgium): Duculot. 1964
* {{fr}} Hathout, Nabil. [https://books.google.ro/books?id=PNVFamCVfLsC&pg=PA262&dq=Des+unit%C3%A9s+morphologiques+au+lexique&hl=fr&sa=X&ei=rEDzUqCdDpOyhAfRroHoCA&ved=0CCsQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false ''Une approche topologique de la construction des mots&nbsp;: propositions théoriques et application à la préfixation en anti-''] (A szóépítés topologikus megközelítése: elméleti javaslatok és alkalmazásuk az ''anti-'' prefixummal való képzésre), in ''Des unités morphologiques au lexique'' (Az alaktani egységektől a szókészletig). Paris: Lavoisier. 2011. 251–317. o. ISBN 978-2-7462-2986-0. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Kocourek, R. ''La langue française de la technique et de la science. Vers une linguistique de la langue savante'' (A technika és a tudomány francia nyelve. A tudományos nyelv nyelvészete felé). Wiesbaden: Oscar Brandstetter. 1991
* {{fr}} Lacroux, Jean-Pierre. [http://www.orthotypographie.fr/pdf/orthotypographie-a-f.pdf ''Orthotypographie'']. 1. kötet. ([http://www.orthotypographie.fr/intros/index.html HTML változat]). Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Leclerc, Jacques. [http://www.axl.cefan.ulaval.ca/francophonie/histlngfrn.htm ''Histoire de la langue française''] (A francia nyelv története). Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Léon, Pierre – Bhatt, Parth. [https://books.google.ro/books?id=7l8fZb95rwsC&printsec=frontcover&hl=fr#v=onepage&q&f=false ''Structure du français moderne''] (A modern francia nyelv struktúrája). Toronto: Canadian Scholars’ Press Inc. 2005. ISBN 1-55130-242-X. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Lerat, Pierre. [http://www.persee.fr/web/revues/home/prescript/article/cehm_0180-9997_1988_sup_7_1_2145 Les internationalismes dans les langues romanes] (Nemzetközi szavak az újlatin nyelvekben). ''Annexes des Cahiers de linguistique hispanique médiévale''. 1988. 7. évfolyam. Hommage à Bernard Pottier. 483–491. o. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Morvan, Danièle. [http://www.dixel.fr/pdf/dictionnaire-des-elements-de-formation.pdf Petite fabrique de vocabulaire]’ (Kis szógyár). ''Dixel'', a ''Le Petit Robert illustré'' szótár internetes melléklete. 2014. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Picoche, Jacqueline – Marchello-Nizia, Christiane. ''Histoire de la langue française'' (A francia nyelv története). 3. kiadás. Paris: Nathan. 1999
* {{fr}} Sablayrolles, Jean-François – Jacquet-Pfau, Christine. [http://hal.archives-ouvertes.fr/docs/00/41/13/42/PDF/HAL_JFS_28_2008d_.pdf Les emprunts&nbsp;: du repérage aux analyses. Diversité des objectifs et des traitements] (Jövevényszavak: felismerésüktől az elemzésükig. A célok és a kezelések különfélesége). ''Neologica''. 2008. 2. sz. 19–38. o. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Schwischay, Berndt. [http://www.home.uni-osnabrueck.de/bschwisc/archives/formation.htm ''La morphologie lexicale''] (Lexikális alaktan). 2001. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Steuckardt, Agnès. [http://siteswww.univ-provenceyouscribe.frcom/wclaixcatalogue/travauxtous/travaux_23_germ_agnes_steuckardt.pdfart-musique-et-cinema/autres/les-emprunts-du-francais-aux-langues-germaniques-parcours-427714 ''Les emprunts du français aux langues germaniques''] (A francia nyelv germán nyelvekből kölcsönzött szavai). Értekezés a Provence-i Egyetem Aix-en-Provence-i nyelvészeti köre (CLAIX) 2007. március 8.-i ülésén. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} [http://atilf.atilf.fr/tlf.htm ''Le Trésor de la Langue Française informatisé''] (TLFi) (A francia nyelv számítógépes tezaurusza). Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Walter, Henriette. [http://alsic.revues.org/324 L’intégration des mots venus d’ailleurs] (A máshonnan jött szavak integrálása). ''Alsic''. 2005. 8. évfolyam. 1. sz. 35–44. o. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Walter, Henriette. [http://ressources-cla.univ-fcomtegerflint.fr/gerflintBase/Italie4/walter.pdf La langue française et les mots migrateurs] (A francia nyelv és a migráló szavak). ''Synergies Italie''. 2008. 4. sz. 15–21. o. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Walter, Henriette. [http://www.cultureculturecommunication.gouv.fr/culturecontent/dglfdownload/terre93683/841753/version/4/file/regards_2008_lg-acceuilfr-terre%20d'accueil_def.htmlpdf ''Langue française, terre d’accueil''] (A befogadó francia nyelv). [http://www.cultureculturecommunication.gouv.fr/culturePolitiques-ministerielles/dglfLangue-francaise-et-langues-de-France/La-DGLFLF Délégation générale à la langue française et aux langues de France]. 2007. Hozzáférés: 20142016. február 611
* {{fr}} Walter, Henriette. ''L’aventure des mots français venus d’ailleurs'' (A máshonnan jött francia szavak kalandja). Paris: Laffont. 1997. ISBN 978-2-221-12191-7.