„Podmaniczky Frigyes” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 87.97.116.246 (vita) szerkesztéséről Akela szerkesztésére |
|||
18. sor:
}}
[[Fájl:Podmaniczky Frigyes1.jpg|bélyegkép|Podmaniczky Frigyes portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ban]]
Podmanini és aszódi báró '''Podmaniczky Frigyes''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1824]]. [[június 20.]] – [[Budapest]], [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]], [[1907]]. [[október 19.]]<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1PS-8SP?i=133&wc=92QB-VZS%3A40678301%2C54933001%2C1077275001&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 1608/1907. folyószáma alatt.]</ref>) magyar politikus, író, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, a fővárosi közmunkatanács alelnöke, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja (1859).
== Életpályája ==
Szülei báró Podmaniczky Károly és janckendorfi Nostitz Erzsébet (1788-1853). Gyermekéveit [[Aszód]]on töltötte; édesapja már 1833-ban meghalt. Középiskoláit 1838-tól 1842-ig a pesti ágostai evangélikus gimnáziumban végezte, 1842-43-ban a jogot [[Késmárk]]on hallgatta, ahova nevelője Hunfalvy Pál jogtanárnak választatott.
1843-tól tevékenyen részt vett a politikai életben. [[Ráday Gedeon]] megyei követ mellett írnokként működött.
1845-ben Berlinbe ment az egyetemre, majd hosszabb külföldi útra indult.
1847-ig Pest vármegyei aljegyző, ekkor mint királyi engedélyt nyert mágnás részt vett a [[pozsonyi országgyűlés]]en. 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és korjegyzőjeként dolgozott.
A [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] huszárkapitány és osztályparancsnok volt. 1848 szeptemberében mint önkéntes a [[Schwechat]] melletti táborba indult, azután a Károlyi-huszároknál mint kapitány végig küzdötte a szabadságharcot. A [[világosi fegyverletétel]] után [[Arad]]on az osztrákok besorozták közlegénynek. Ezután [[Olaszország]]ba [[Milánó]]ba kísérték az ott állomásozó 7. sz. Prohaszka-gyalogezredhez, ahol 1850 februárjáig szolgált; innét [[Innsbruck]]ba, a Lajos főherceg 8. sz. gyalogezredbe osztották be. Végül 1850. június 21-én megszabadult, haza kerülvén falura vonult és az irodalomnak élt. Visszavonult a közéleti szerepléstől, és szépirodalommal valamint [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus egyházának]] ügyeivel foglalkozott.
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1859. december 16-án levelező tagjává választotta.
1867 és 1873 között a bányai [[evangélikus]] [[egyházkerület]] [[egyházkerületi felügyelő|felügyelője]] volt, [[Székács József]] [[püspök]] világi elnöktársa. 1868–1869-ben a [[Hazánk (folyóirat, 1868–1869)|Hazánk]] című folyóirat szerkesztője.
1873-tól 1905-ig a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] alelnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért. Ekkor készült el a főváros általános rendezési terve, ekkor épültek ki a körutak és a sugárutak, a dunai rakpartok kiépítése, három Duna-híd stb.
1875 és 1885 között a [[Nemzeti Színház]] intendánsa. Tízéves működése alatt a színház egyik fénykorát élte. Rendeleteivel hosszú időre biztosította, tevékenységével elősegítette a zökkenőmentes működést, anélkül, hogy a művészeti irányításba beleszólt volna. Első lépésként a műfajokat választotta szét. A népszínműveket és operetteket átadta a [[Népszínház]]nak. A szerveződő [[Magyar Állami Operaház|operaház]] – amelynek létrehozásában a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] alelnökeként is jelentős szerepe volt – majdani együttesének kialakítását is megkezdte. Rendkívül sokat tett mind a [[Nemzeti Színház]], mind az épülő [[Magyar Állami Operaház|operaház]] biztonságos működéséért, a korszerű technika megvalósításáért. A nyitás előtt már minden szempontból teljesen szétvált a drámai és operai tagozat. A különváló színházak között átgondolt rendszer alapján osztotta el a jelmezeket és a díszleteket. Gondossága, minden részletre kiterjedő figyelme hosszú időre biztosította e két intézmény kiegyensúlyozott ügykezelésének kereteit is. [[Budapest]] kulturális életének fejlesztésében játszott szerepe miatt köztiszteletben álló személy volt.
1885-ben mint intendáns ünnepelte 10 éves jubileumát és ez alkalommal a király császári és királyi valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. 1886-ban az adriai biztosító társulat magyarországi osztályának intézője lett, 1889-ben pedig a [[Szabadelvű Párt]] elnöke annak megszűnéséig.
1861 és 1906 között országgyűlési képviselő, 1861-ben az országgyűlés alelnöke lett. 1874-ig a szarvasi, 1875-ben a nagylaki kerület, 1878-ban Budapest VI. kerülete, 1881-ben [[Csanád vármegye]] nagylaki, 1884-ben és 1887-ben az ókanizsai, 1892. január 28-án, 1896-ban és 1901-ben Budapest IV. kerülete, 1905-ben [[Szászrég]]en választotta meg országgy képviselőnek.
1898. február 8-án mint a fővárosi közmunkatanács elnöke kapta az I. osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rendet]]. A hajléktalanok menhelye egyletének elnöke; az országos honvédegyletnek is több évig volt elnöke. De legfényesebben igazolja a nemes báró hazafias jellemét azon 20 512 forint alapítványai, melyeket hazai közcélokra adományozott. (Naplótöredékek III. 307. l.). Végső nyughelye az aszódi evangélikus templom.
Szépirodalmi művei, melyeket korában szívesen olvastak, nem maradandó irodalmi értékek. Naplója és útleírásai sok adatot tartalmaznak.
== Emlékezete ==
[[Fájl:Podmaniczky Frigyes emléktáblája Clark Ádám tér Fő utca sarok II.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|<center>[[Emléktáblák Budapest I. kerületében|Emléktáblája:<br>I. kerület Clark Ádám tér]]<br>[[Kutas László]] alkotása (bronz, 2007)<center> ]]
[[Fájl:Podmaniczky Fr idos.jpg|bélyegkép|balra|130px|Az idős Podmaniczky]]
Személyét már pályája vége felé legendák övezték. Így azt beszélték róla, hogy a fővárost szinte sose hagyta el, mert azt tartotta, hogy még nyaralni is itt lehet a legjobban. Tréfásan egyesek „kockás báró”, „pepita báró” illetve „Fridmaniczky Poci”-néven emlegették.
* 1983-ban Budapest V. kerületében teret neveztek el róla, ahol 1991 óta [[Kő Pál]] szobra állít emléket Podmaniczky Frigyesnek.
* Podmaniczky emlékének ápolása egyfajta erjesztője volt a városvédő fordulatnak, a lokálpatriotizmus éledésének. A [[Budapesti Városvédő Egyesület]] minden év június 20-án hagyományosan megkoszorúzza a szülőházán található emléktáblát, a belvárosi Ferenczy István utca 12. alatt.
[[Fájl:Podmaniczky Frigyes - Terézváros, Eötvös utca 14 szám.JPG |thumb|Podmaniczky Frigyes emléktáblája a Terézvárosban]]
== Újságcikkei ==
Cikkei és beszélyei a Pesti Naplóban (1852. 830-834. P. utinaplójából, 1854. 151. sz. könyvism.), a Divatcsarnokban (1854. Szerelem és házasság, regénytöredék); a Hölgyfutárban (1856. Egy csók nem a világ, beszély, 1857. Levél Kissingenből); a Család Könyvében (1855. Szerelem, szeretet és hölgyeink, 1856. Csinosság, kényelem, életmódunk rendezése); a Délibáb Képes Naptárban (1857. Falusi élet. Nevelési rendszer); a Sárosy Albumában (1857. Uti naplómból); a Hazai Vadászatokban (1857. Agarászat); a Vadász- és Versenylapban (1857. Agarászat, A csákói nyulkopók, 1858. Levél Recsky Andrásnak, 1859. Csákói kopók, Csákói agarászat, 1860. A csákói nemzeti országos agárverseny terve, 1861. Hubert hete Aszódon, 1861. Agarászati előhangok, 1863. Utóhangok, Agarászati körút, Agarászlevél, 1864. Agarászati utóhangok, Nyilt levelezés Gulácsy Imrével egy nemzetközi agárverseny indítványa iránt, 1865-66. Agarászati utóhangok és előhangok, 1868. Utó- és előhangok, 1869. Nyilt levél a Vadász- és Versenylap szerkesztőségéhez); a M. Akadémia Értesítőjében (I. oszt. 1861-62 II. k. A társadalmi regényről s különösen a magyar társadalmi regény feladatáról. Székfoglaló, ugyanez a Bud. Szemlében. 1861. XIII. k.); a Fővárosi Lapokban (1864. A vad rózsa, 1865. Két bokréta, beszélyek, 1875. 276. sz. Fölterjesztése a kormányelnökhöz a budai várszínház ügyében); a Koszorúban (1864. Liliom Eszter, A varázs hegedű, beszélyek); a Honban (1866. 75., 76., 77., 94., 215., 249. sz Széttekintések, 83., 90. sz. Pest, ápr. 11. 19.; már előbb is írt több politikai cikket a hírlapokba); a Honvéd-Albumban (1868. A 16. honvéd-huszárezred); az Ország-Világban (1884. Mint lett belőlem honvéd, 1885. Naplómból); a Nemzetben (1886. 173. sz. Liszt Ferencz negyvenhat év előtt, naplójegyzeteiből). Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
== Művei ==
* Uti naplómból. Pest, 1853. (Ism. P. Napló 996., Budapesti Hirlap 285. sz.).
* A fekete dominó. ( Regény, ugyanott, 1854.) Két kötet. (Ism. Divatcsarnok, [[Budapesti Hírlap]] 285. sz., [[Pesti Napló]] 1073. sz., Hölgyfutár 213. sz.).
* Az alföldi vadászok tanyája. Regény. U. ott, 1854. Négy kötet. (Ism. P. Napló 1855. I. 47. sz.).
* Tessék ibolyát venni. Regény. U. ott, 1856. Öt kötet. (Ism. Pesti Napló 431. sz.).
* Hazai vadászatok és sport Magyarországon. Írták [[Andrássy Manó]] gróf, [[Orczy Béla]] báró, Podmaniczky Frigyes báró, [[Sándor Mór]] gróf, [[Szalbek György]], [[Wenckheim Béla]] báró és [[Festetits Béla]] gróf. 25 színezett képpel. U. ott, 1857. (Franciául: ''Les chasses et le sport en Hongrie''. U. ott, 1858.).
* Margit angyal. Regény. U. ott, 1859. Két kötet. (Ism. Kalauz 26. sz.).
* Álom és valóság. Regény. U. ott, 1861. Két kötet.
* B. Podmaniczky Frigyes beszéde a képviselőházban. U. ott, 1861. (A "Magyarország" melléklete, [[Jókai Mór]] beszédével együtt).
* Egyetlen könycsepp. Regény. U. ott, 1864. Két kötet.
* A kék-szemüveges nő. Regény. U. ott, 1864. (Előbb a Honban).
* Régen történt mindez. Regény. U. ott, 1866. Három kötet.
* Apály és dagály. Napló-töredékek. U. ott, 1867.
* Jelentés az 1865-68. országgyűlés folyamáról választóinak emlékül. U. ott, 1869. ([[Szlovák nyelv|Szlovákul]] is).
* A kedvencz. Regény. U. ott, 1870. Két kötet.
* Nyilatkozat Szarvas város választóihoz. U. ott, 1872.
* Napló-töredékek. 1824-1888. Budapest, 1887-88. Négy kötet. (Ism. P. Napló 1887., 97., P. Hírlap 95. Nemzet 13., 319., 1888. 100., Főv. L. 1887. 92., 1888. 96. sz., Egyetértés 98., Budapesti Hírlap 94. sz.).<ref>Lásd Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei: Válogatás a naplótöredékekből: 1824-1844 (német, magyar fordítás) [http://mek.oszk.hu/00900/00957/ MEK]</ref>
== Származása ==
{| class="wikitable"
|+'''Podmaniczky Frigyes családfája'''<ref>Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája P–S, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998., 94–97. o. ISBN 963-233-304-7</ref><ref>Nagy Iván: Magyarország családai, H–K kötet, 335. o.</ref>
|-
|-
| rowspan="8" align="center"|báró '''Podmaniczky Frigyes'''<br />(Pest, 1824. jún. 20.–<br />Budapest, 1907. okt. 19.)<br />politikus
| rowspan="4" align="center"| Apja:<br />b. '''Podmaniczky Károly'''<br />(Aszód, 1772. nov. 13.–<br />Pest, 1833. szept. 21.)
| rowspan="2" align="center"| Apai nagyapja:<br />b. '''Podmaniczky Sándor'''<br />(Aszód, 1723. jan. 6.–<br />Pest, 1786. szept. 6.)
| align="center"| Apai nagyapai dédapja:<br />'''Podmaniczky János'''<br />(1691. febr. 6.–<br />1743.)
|-
| align="center"| Apai nagyapai dédanyja:<br />osztrolukai '''Osztroluczky Judit'''<br />(1690.–<br />Aszód, 1766. jún. 19.)
|-
| rowspan="2" align="center"| Apai nagyanyja:<br />királyfiai '''Jeszenák Éva Zsuzsanna'''<br />(Pozsony, 1735. febr. 22.–<br />Pest, 1808. ápr. 8.)
| align="center"| Apai nagyanyai dédapja:<br />'''Jeszenák Pál'''<br />(? –1762.)<br />királyi tanácsos
|-
| align="center"| Apai nagyanyai dédanyja:<br />'''Beigler Erzsébet'''
|-
| rowspan="4" align="center"| Anyja:<br />jänckendorfi '''Nostitz Erzsébet'''<br />(Drezda, 1788. nov. 17.–<br />Aszód, 1853. aug. 23.)
| rowspan="2" align="center"| Anyai nagyapja:<br />'''Gottlob Nostitz'''
| align="center"| Anyai nagyapai dédapja:<br />n.a.
|-
| align="center"| Anyai nagyapai dédanyja:<br />n.a.
|-
| rowspan="2" align="center"| Anyai nagyanyja:<br />'''Henriette von Bose'''
| align="center"| Anyai nagyanyai dédapja:<br />n.a.
|-
| align="center"| Anyai nagyanyai dédanyja:<br />n.a.
|}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források==
*[[Doby Antal]]: A Podmaniczky család (Bp., 1892)
*[[Berczik Árpád]]: Podmaniczky Frigyes emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI. Bp., 1914)
*[[Krúdy Gyula]]: Podmaniczky, a század legszabályosabb gavallérja (Írói arcképek, I., Bp., 1957).
*{{Bplex|2|326}}
*{{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz20/286.html}}
== További információk==
| |||