„Miskolc egészségügyének története” változatai közötti eltérés

A következő – katonai – kórház ''(nosokomium militare)'' a [[Tetemvár]]on épült, amit a ''medicus praesidarius'' vezetett. 1849-ben Kubicza Mihály orvos, Csajka Lajos seborvos-mester és dr. Fischer Adolf gyógyítottak benne.{{refhely|Eszenyi 1997|90–104. oldal}} A Chevra Kadisha [[Zsidó vallás|zsidó]] jótékonysági egylet a zsidó betegek részére alapított 1830-ban négyszobás, tízágyas – ingyenes – kórházat a mai Palóczy utcán (1843-ban leégett). Emellett működött a [[Katolicizmus|katolikus]] ispotály, a [[Kálvinizmus|reformátusok]] ispotálya, és a megyei fogdában is volt tizenhét ágy az elhagyott betegek részére. A 18. század elejétől működött a miskolci [[Görögök|görög]] kompánia ''xenodochiuma'', amely az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején vallásra és felekezetre való tekintet nélkül végezte a gyógyító munkát.{{refhely|Dobrossy 1996|224–225. oldal}} Az épület a [[Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum|Szentháromság ortodox templom]] mellett ma is áll.{{azonos|eszenyi}} Az újabb városi szegényápolda 1867-ben jött létre a Győri kapuban, alapítója, vezetője Bükk Zsigmondné Sebe Teréz volt.{{refhely|Dobrossy 1996|226. oldal}} Az [[első világháború]] idején a 10-es honvédlaktanyához tartozott. Egyebek mellett vakokat, siketeket, elmebetegeket ápoltak itt. A háború után már egyre alkalmatlanabb volt a feladata ellátására, de felújítását vagy újjáépítését a [[második világháború]] meghiúsította, s csak az 1950-es években számolták fel.{{refhely|Eszenyi 1997|96. oldal}}

 

 

=== Az első közkórház ===