„Tervgazdálkodás” változatai közötti eltérés

A '''tervgazdálkodás''' egy olyan [[gazdasági rendszer]] ahol nem a [[piac]], hanem az [[állam]] vagy a [[kormány (állami szerv)|kormány]] irányítja a [[Gazdasági rendszer|gazdaságot]].<ref>[[Alec Nove]] (1987), "planned economy," ''[[The New Palgrave: A Dictionary of Economics]]'', v. 3, pp. 879-80.</ref> Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.<ref>Myers, Danny. ''Construction Economics'' (2004), Spon Press (UK), p. 288</ref> A tervezők döntik el mit, illetve mennyit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat[[vállalkozás]]okat, hogy azokat a javakat termeljék.<ref>Ollman, Bertell. ''Market Socialism: The Debate Among Socialists'' (1997), Routledge (UK), p. 12</ref>

A mechanizmus alapelképzelése [[Karl Marx|Marx]] ''[[A tőke]]'' című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.

A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a [[termelési ciklus]] közben jelentkező változások követése.

A '''tervgazdaság''' előképe a [[Vlagyimir Iljics Lenin|lenin]]i [[hadikommunizmus]] volt. Az egykori [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST]] országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci[[szabadpiac]]i gazdaságnak[[gazdaság]]nak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a [[Vlagyimir Iljics Lenin|lenin]]i [[Új gazdaságpolitika|NEP]], vagy a [[Kádár János (politikus)|kádári]] [[új gazdasági mechanizmus]].