„Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút” változatai közötti eltérés

Elsőként a '''[[Felsőtárkány]]'''–'''Kisnádas'''–'''Petres''' közötti vonal épült meg, amely hamar kibővült a Varróház-Tótnólápa ággal. A vonalnak kapcsolata volt [[Felnémet (városrész)|Felnémet]] [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] állomással, az elbontott Felsőtárkány-Felnémet szakasz töltésén ma [[kerékpárút]] található.

 

 

A felsőtárkányi vonal kezdetben a faluban haladt keresztül, és kizárólag teherszállítást végzett. A vonalat 1923-ban helyezték át arra a nyomvonalra, amellyel egészen megszűnéséig működött, és amelyet most a kerékpárút is követ, ennek kiváltó oka pedig az volt, hogy a mozdony nélkül, gravitációs módon továbbított vagonok tehéncsordát gázoltak, és a [[Fájl:Híd a Hidegkúti-völgyben.jpg|250px|bélyegkép|balra|A vonal legelső szakaszának egy hídja a Hidegkúti-völgyben. 2007-ben szedték fel]]lakosság egy éjszaka alatt jelentős károkat okozott a falun áthaladó vonalban. Az új vágányok a falutól délre, a Várhegy északi lankáinak alján haladták át jelentős emelkedővel mindkét irányból. Később egyébként Felsőtárkány növekedésével az elkerülő vonal ismét jó részen visszakerült a faluba. Az új vonalvezetés kapóra jött például a várhegyi dolomit bánya iparvágányának létesítésekor (1965), amely nagyjából a falu közepével egy vonalban ágazott ki az erdő szélén egy négyvágányú állomásról (Vadaskerti Kitérő) a Várhegy irányába egy látványos kört leíró vonalvezetéssel 2,5 kilométer hosszan. (A bánya létesítményeit röviddel az ezredforduló után bontották el, előtte teljes vágányhálózattal és eszköztárral volt látható.)