„Bocskai István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Útja a szultán koronájáig: Hibajavítás, forrásmegadás |
a név |
||
60. sor:
[[1592]]-től váradi kapitány és a törökellenes párt egyik vezéralakja. Unokabátyja, [[Báthory Zsigmond]] fejedelem nevében [[1595]]-ben ő kötötte meg a török elleni szövetséget [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] császárral, ahogy a törökkel való szakítást ellenző politikai párt megtörésében is ő volt a fejedelem fő támasza. [[1595]]-ben fővezérlete alatt az erdélyi és [[havasalföld]]i haderő [[Gyurgyevó]]nál nagy győzelmet aratott a török seregen. Az ígért császári segítség azonban elmaradt, Erdély egymaga a török erejének nem tudott ellenállni. 1596-ban tovább tetézte a bajt, hogy belviszály is kitört. A közszékelyeknek a gyurgyevói csata támogatásáért tett ígéreteket nem tudták teljesíteni, ezért fegyveres felkelés tört ki, amelyet az erdélyi nemesség Bocskai vezetésével levert. Az esemény [[véres farsang]] néven vonult be a történelembe, mivel a felkelést tömeges kivégzésekkel torolták meg.<ref>{{cite web |author= |url=http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/bocskai/alap.html |title=A Bocskai-felkelés 400 éves évfordulójára |accessdate=2014-10-07 |language=magyar |publisher=sk-szeged.hu}}</ref>
Báthory lemondott, az erdélyi fejedelemség területe csatatérré vált, és szinte teljesen elpusztult. Amikor [[1602]]-ben Bocskai István tiltakozott [[Giorgio Basta|Basta]] tábornok rémuralma ellen, a Habsburgok perbe fogták, [[Prága|Prágába]] internálták, és csak két év múlva engedték haza. A Habsburg uralomból kiábrándulva bihari birtokaira húzódott vissza. A török területre menekült bujdosók nevében [[Bethlen Gábor]] arra biztatta, hogy álljon egy [[Habsburg-család|Habsburg]]-ellenes felkelés élére, s ehhez a török szövetségét helyezte kilátásba. Levelezésük a kassai főkapitány, [[Barbian Belgiojoso|Gian Giacomo Barbian di Belgiojoso]] gróf kezébe került, aki régi ellenségeként már régóta leste az alkalmat, hogy lecsapjon rá, és birtokait elkobozza. A végső veszélyben Bocskai megnyerte Németi Balázs és Lippai Balázs hajdú kapitányokat, így a [[hajdúk]] élén [[1604]]. [[október 14.|október 14-ről]] [[október 15.|október 15-ére]] virradó éjjel [[Álmosd]] és [[Bihardiószeg]] térségében döntő győzelmet aratott a császári sereg felett. Bocskai október 15-e után bevonult Debrecenbe és Váradra és Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgiojoso felett. 1604. november 11-én bevonult Kassára is. Ezután Kelet-Magyarország is Bocskai kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra, így a szabadságharc kiszélesedett.
[[Kép:Bocskai and his hajdú warriors.jpg|jobbra|bélyegkép|Bocskai István a [[hajdúk]] élén]]
A kóborló [[hajdúk]] és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok a Habsburg uralom ellen vívták szabadságharcukat. Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos [[ellenreformáció]] miatt lázongó városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. [[1605]] végére [[Magyarország]]nak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a fölkelők birtokában volt, miközben Bocskait [[1605]]. [[április 17.|április 17-én]] a [[szerencs]]i országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta.
| |||