„Délvidék” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 3 változtatást (46.139.68.30), visszaállítva Atobot szerkesztésére vandalizmus miatt. |
|||
1. sor:
A '''Délvidék''' elnevezés eredetileg a történelmi [[Magyar Királyság]] különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
A [[középkor]]ban egyrészt [[Magyarország]] déli [[vármegye|vármegyéit]] ([[Verőce vármegye|Verőce]], [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Szerém vármegye|Szerém]], [[Bács vármegye|Bács]], [[Torontál vármegye|Torontál]], [[Temes vármegye|Temes]], [[Keve vármegye|Keve]]), másrészt a [[Duna|Dunán]], illetve [[Száva|Száván]] túli [[bánságok]]at ([[Ozorai bánság|Ozorai]], [[Sói bánság|Sói]], [[Macsói bánság|Macsói]], [[Szörényi bánság|Szörényi]]) értették alatta. Szent István korában még mint ''Alvidék'' volt ismert. [http://www.reformatus.hu/confessio/2004_4/thomka.htm]
14. sor:
==Földrajz==
{{csonk-szakasz}}
Bácska és a Bánság területei földrajzi adottságait tekintve az Alföld déli folytatásaként említhetőek. A Duna és a Tisza sík löszteraszától eltérő
A Délvidék legnagyobb területei eredetileg erdős puszták voltak, míg a Verseci- és a Tarcal-hegységet, valamint a Duna és Száva árterületeit jelentős kiterjedésű erdőségek borították, melyek mára sajnos nagyrészt eltűntek. Mivel a Délvidék 75-80 százalékán mezőgazdasági termelés folyik, így a természetes élőhelyek csak kis területeken maradhattak fenn a flóra és fauna számára. Az újratelepített erdőségekben jellemzőek az akácosok, a nedvesebb területeken a nyárfák, de a homokos talajon feketefenyőt is telepítettek.
| |||