„Angela Merkel” változatai közötti eltérés

[[2005]]. [[május 30.|május 30]]-án Angela Merkel a CDU/[[Bajor Keresztényszociális Unió|CSU]] kancellárjelöltje, [[Gerhard Schröder]] [[Németország Szociáldemokrata Pártja|szociáldemokrata]] (SPD) kancellár fő kihívója lett.<ref name=port/> Az előrehozott választásokon a kereszténydemokraták hajszálnyi előnnyel végeztek az SPD előtt, a [[szeptember 18.|szeptember 18]]-i eredmények (CDU: 35,2%, SPD: 34,2%, [[Német Szabaddemokrata Párt|FDP]]: 9,8%, [[Baloldali Párt (Németország)|Die Linke]]: 8,7%, [[Szövetség ‘90/Zöldek|Zöldek]]: 8,1%, egyéb: 3,9%) a "C-pártok" (CDU és CSU) nem várt sikertelenségét jelentették, a közvélemény-kutatók szinte egységesen 6%-kal többet jósoltak számukra. Hat hétig tartó tárgyalások eredményeképpen [[nagykoalíció]]s (CDU, CSU, SPD) kormány alakult Angela Merkel vezetésével. [[2005]]. [[november 22.|november 22-én]] választották kancellárrá,<ref name=port/> a [[második világháború]] utáni Németország második nagykoalíciójának vezetőjévé, egyúttal ő az első női kancellár is az ország történetében.<ref name=nagykat/> Emellett Merkel az első keletnémet származású kancellár, minthogy gyermekkorát Templinben, [[Brandenburg]] tartomány egy kisvárosában töltötte. Elődeitől abban is eltér, hogy foglalkozását tekintve ő az egyetlen természettudós.

 

[[2009]]. [[október 28.|október 28]]-án, majd [[2013]]. [[december 7.|december 7]]-én is újraválasztották Németország kancellárjává.<ref name=port/> A [[2007]]-ben az [[Európai Unió]] soros elnökeként fontos szerepet játszott a [[Lisszaboni szerződés]] kidolgozásában. [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság]] hatására fordult erőteljesebben az európai és általában a külpolitika felé, és jelentős szerepet játszott az [[eurózóna]] és Európai Unió válságból való kivezetésében. Eközben [[Németország]] a [[2010-es évek]] első felében az euróövezet átlagánál jobb gazdasági mutatókkal rendelkezik.<ref name=reko/>