„Szög” változatai közötti eltérés

38 bájt törölve ,  6 évvel ezelőtt
Visszavontam az utolsó  változtatást (89.148.82.178), visszaállítva KasparBot szerkesztésére
(Elírás javítása)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
(Visszavontam az utolsó  változtatást (89.148.82.178), visszaállítva KasparBot szerkesztésére)
{{egyért2|a geometriai fogalomról|Szög (egyértelműsítő lap)}}
 
Elnézést a helyesírási hibákért!
'''A szög mint síkgeometriai fogalom.''' A [[sík (geometria)|sík]] egy pontyábólpontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja. Az egyik tartomány és a két félegyenes '''szög'''et alkot. A szög jelentheti a félegyenesek által határolt síkrészeket (szögtartomány), illetve magukat a félegyeneseket is (a szög szárai, szögvonal). Azt, hogy a két szögtartomány közül melyikről van szó, a szárak közé rajzolt körívvel jelezzük. A félegyenesek közös pontját a szög csúcsának, a félegyeneseket a szög szárainak nevezzük. Szokták szögnek hívni a szögtartományt, és beszélnek forgásszögekről is, amik [[forgatás]]kor keletkeznek, és a teljesszögnél is nagyobbak lehetnek. Forgásszögeknél szokás előjeles szögekről is beszélni. A pozitív előjel ''az óramutató járásával ellentétes forgásirányt'' jelöli.
 
'''A szög mint mennyiség.''' A síkszög egy arányszám: a szögcsúcs köré írt körvonalból a szög szárai által kimetszett ív hosszának és a hozzá tartozó sugár hosszának aránya. Ehhez hasonlóan a térszög is egy arányszám: a térszög csúcsa köré írt gömbfelületből a szög által kimetszett gömbfelület területének és a gömbsugárhossz négyzetének aránya.