„Mikrovezérlő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
korr, form, átfogalmaz |
|||
1. sor:
[[Fájl:ATtiny2313.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Atmel]] gyártmányú [[ATTiny2313]] típusú [[8 bites]] mikrokontroller, [[DIP]]-20 [[tok (elektronika)|tokozásban]]]]
A '''mikrokontroller''' vagy '''mikrovezérlő''' egyetlen lapkára integrált, általában vezérlési feladatokra optimalizált cél-[[számítógép]]. A mikrokontroller egy [[mikroprocesszor]] kiegészítve az áramköri lapkájára integrált perifériákkal. Manapság sok hétköznapi használati eszközben mikrokontroller lapul a digitális hőmérőtől az autónkon át akár a gyorséttermi ajándék játékig.
Régebben [[mikroprocesszor]]-típusokat használtak a vezérlési feladatok elvégzésére. A mikroprocesszor használatakor a szükséges perifériák miatt további [[Integrált áramkör|IC-ket]] kellett beépíteni. Az áramköri technológia fejlődésével egyre több perifériát az IC tokba lehetett integrálni, így alakult ki a mikrokontroller, nagyon tömör áramkört eredményezve.
7. sor:
== A mikrovezérlő ==
Költséghatékonyan képes ellátni egyszerű, kis számítási teljesítményt és [[operatív tár]]at igénylő műveleteket. A tervezés során törekszenek rá, hogy minél kevesebb járulékos alkatrésszel lehessen megoldani a feladatok legszélesebb skáláját amellett, hogy az eszköz fogyasztását, méretét és költségét minimalizálják. Ezt a [[integrált áramkör|IC]] lábainak multiplex felhasználásával és beépített perifériákkal érik el. Az áramköri tok lábai programozhatóan kapcsolódnak a belső perifériák ki-bemeneteihez, vagy a mikrokontroller programja direktben beállíthatja/ beolvashatja őket.
A mai (2013) tipikus mikrokontroller 1-
A mikrokontrollereket általában [[real-time]] (valós-idejű) feladatokra használják, ahol valamilyen környezeti jelzésre nagyon rövid időn belül (általában ezred-másodperceken belül) reagálni kell. Általában nincs operációs rendszerük, hanem az adott cél-feladatra készített program fut a mikrokontrollerben.
A működtető program betöltése a mikrokontrollerbe vagy a *PROM-okhoz ([[PROM]], [[EPROM]], [[EEPROM]]) hasonlóan külön programozó készülékben, vagy ISP (In System Programming) módon a végleges áramkörbe beépített állapotban, illetve nagy szériánál a mikrokontroller előállításával egyidőben maszk programozással történik. A régi típusok egyszer voltak programozhatóak, de az új eszközök gyakorlatilag mindegyike [[Flash-ROM]] alapú [[programtár]]at tartalmaz, így akár sokezer beírás/törlés ciklust is elviselnek.
A programozásuk a [[mikroprocesszor]]hoz hasonlóan gépi kódú ([[assembler]]) utasításokkal, vagy
== Részegységei ([[periféria|perifériái]]) ==
| |||