|
=== Mikroprocesszorba beépített cache (on-chip cache) ===
[[Fájl:ExtCache486x.jpg|bélyegkép|Külső gyorsítótár IC-k egy 486-os PC alaplapon.]]
A hardveres gyorsítótár technikai megvalósítása sokkal '''drágább''', mint a hagyományos memóriaelemek. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem dobjuk ki a lassú memóriákat, és használjuk helyettük rögtön csak a gyorsítótárat. Ha ezt tennénk, az nagyon megemelné a számítógépek árát.dfgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbgbdhhhhhhhhhhhakkkkkkkkkkkkkkkkkbbbbbbbbbsjkdkhad
Gyorsítótárazásra leginkább akkor van szükség, ha a számítógép két alkatrészének adatkezelési sebessége számottevően (például nagyságrendekkel) eltér, és a lassabb alkatrész így a maga szintjére „húzza le” azt az elemet, ami egyébként villámgyorsan működne. Ez a helyzet például a [[CPU]] és a [[memória (számítástechnika)|központi memória]] esetében: az utóbbi sokkal lomhább, akár 5×-20× is lassabban működhet, mint a CPU. Ilyen esetekben a processzor és a központi memória közé egy cache egységet (on-chip cache) iktatnak, így a processzor először a gyors cache-ből próbálja elérni a szükséges adatot, és ha ott nem találja, akkor keresi a központi memóriában.
A cache-tár akkor működik hatékonyan, ha a keresett adatok nagyrészt a cache-ben és nem a memóriában találhatók. A találatok száma függ a cache-tár méretétől. A 10%-os találati hiba még elfogadhatónak számít.
=== Önálló tárolóeszköz (off-chip cache) ===
Nemcsak a [[CPU]] és a [[memória (számítástechnika)|memória]] közötti gyorsítótárról lehet tehát beszélni (bár ez egy igen tipikus példa): a [[merevlemez]] is rendelkezhet gyorsítótárral, ami a lassú elérésű lemezről (például átlagosan 40 ms alatt) leolvasható adatokat egy a diskbe épített cache memóriában tárolja (mely például 0,1 ms alatti elérési sebességgel rendelkezik).
=== Egyéb gyorsítótárak ===
[[Szoftver]]ek tekintetében még szintén számtalan helyen beszélhetünk gyorsítótárról és gyorsítótár-funkciókról, ahol maga a gyorsítótár szó nem ritkán már egész szoftvert vagy több szoftver együttműködéseként létrejövő rendszert jelent.
Szoftverek által használt gyorsítótárak tipikus példái a [[webböngésző]]k által használt „virtuális” gyorsítótárak: amikor böngészőnkkel néhány weboldalt „visszalapozunk”, akkor azok a böngészőprogram által a merevlemezen fenntartott területről jönnek elő, ott tárolódnak (például a [[Windows XP|Microsoft Windows XP]] operációs rendszerek [[Internet Explorer]] böngészői esetében ez agyorsító
:<tt>''gyökérkönyvtár''\Documents and Settings\''Felhasználónév''\Local Settings\Temporary Internet Files</tt>
nevű [[mappa (számítástechnika)|mappa]]. Ez azért jó, mert egy távoli webhelyről általában sokkal lassabban lehet egy weblapot letölteni, mint a merevlemezről.
jkjlhjhjlhjljjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj
== Technikai adatok ==
* a '''hatékonysági mutató''' (g<sub>c</sub>), mértékegység: % (százalék) azt mutatja, mennyivel növekszik a gyorsítótárazott egységység teljesítménye egy gyorsítás nélküli ugyanolyan egységéhez képest; ezt a mutatót a <center><math>\frac{1}{1+r\left( 1-h\right)} = \frac{t_{c}}{t_{a}+t_{m}}</math></center> képlettel számoljuk. ▼A '''gyorsítótárakat jellemző főbb adatok''' az
* '''elérési idő''' (t<sub>c</sub>), mértékegység: ns ([[nanoszekundum]])
* '''átlagos találati arány''' (h), mértékegység: % ([[százalék]]) azt mutatja meg, hogy ha a központi memória egy területéről adatot hívunk meg, azt az esetek hány százalékában lehet már a gyorsítótárból is meghívni. Természetesen minél nagyobb ez az arány, annál jobban működik a gyorsítótár, hiszen annál többször elegendő az utóbbi gyors működésű egységből az adatot hívni, nem pedig a lassú központi operatív tárból.
* az '''átlagos elérési idő''' (t<sub>a</sub>), mértékegység: ns (nanoszekundum), melyet a
<center><math> t_{a} = ht_{c}+\left( 1-h\right) \left( t_{c}+t_{m}\right) = t_{c}-ht_{m}+t_{m}</math></center>
képlettel számolunk, ahol t<sub>m</sub> a lassabb, gyorsítandó (memória)egység elérési ideje.
* '''a relatív elérési idő''' (r), mértékegység: ns (nanoszekundum) azt mutatja, hányszorosa a gyorsítandó egység elérési ideje a gyorsítótár elérési idejének: <center><math>r=\frac{t_m}{t_c}</math></center>
▲* a '''hatékonysági mutató''' (g<sub>c</sub>), mértékegység: % (százalék) azt mutatja, mennyivel növekszik a gyorsítótárazott egység teljesítménye egy gyorsítás nélküli ugyanolyan egységéhez képest; ezt a mutatót a <center><math>\frac{1}{1+r\left( 1-h\right)} = \frac{t_{c}}{t_{a}+t_{m}}</math></center> képlettel számoljuk.
Egy ''tipikus'' memória cache jellemzői:
| 