„Hastingsi csata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a stilizálás |
|||
18. sor:
|szöveg pozíciója=balra
}}
A '''hastingsi csata''' az [[Anglia]] meghódítására indított [[normannok|normann]] hadjárat döntő ütközete volt. A [[Hastings]]től 10
A világhírű [[bayeux-i kárpit]], amelyet Vilmos testvére, [[Odo bayeux-i püspök]] készíttetett, a csata előtti eseményeket és a csatát ábrázolja a normannok szemszögéből.<ref>Sághy Marianne: Új európai dinasztiák. Isolitas rerum mutationes: Anglia, in: {{cite book | title = Európa ezer éve. A középkor. I. kötet | author = Klaniczay Gábor (szerk.) | publisher = Osiris Kiadó | location = Budapest | year = 2006 | id = ISBN 963-389-820-X | pages = 251 }}</ref>
== Előzményei ==
Az 1042-től uralkodó [[Hitvalló Eduárd angol király]]nak nem volt gyermeke. Elődje féltestvére, [[II. Hardeknut dán király|II. Hardeknut]] volt, akinek az apja, [[II. Knut dán király|Nagy Kanut]] legyőzte Eduárd apját, [[II. Ethelred angol király|Ethelredet]] és feleségül vette Eduárd anyját. Eduárd fiatalkorának java részét Normandiában töltötte száműzetésben, és hazatérése után is megtartotta normann kapcsolatait.
Eduárd gyenge király volt, a valóságban Godwin wessexi gróf kormányozta az országot. Eduárd nem érezte magát biztonságban saját udvarában sem, ezért normann urakkal és testőrséggel vette körül magát. Godwin halála után fia, Harold lett a wessexi gróf és örökölte apja hatalmát. 1064-ben Harold francia földön Vilmos herceg fogságába esett, és szabadulása fejében megígérte, hogy támogatja Vilmos igényét az angol trónra. Hazatérve azonban azt mondta, hogy az ígéret érvénytelen, mivel kényszerrel csikarták ki belőle.
Eduárd halálos ágyán Haroldot jelölte meg utódjaként, és a döntést az államtanács is elfogadta; Vilmos azonban azt állította, hogy Eduárd még korábban őt tette meg örökösének.
Harold délen mozgósította seregét, hajói a [[Wight-sziget]] mellett állomásoztak, várva Vilmos átkelését. Szeptemberben Harold úgy gondolta, hogy abban az évben a normannok már nem támadnak, ezért hazarendelte a hajókat. Közben egy York környéki északi viking betörés miatt a szász fősereggel északra kellett vonulnia. Itt a Stamford hídi csatában végül győzelmet aratott, de Yorkban meglepetésként érte a hír, hogy Vilmos és harcosai partra szálltak Angliában, ezért Harold (a korábbi csatától már eleve fáradt) seregét erőltetett menetben, pihenést nem engedélyezve elindította Sussexbe, ahol Vilmos serege állomásozott. A normannok hírét vették az angol sereg
== Lefolyása ==
|