„Konfokális pásztázó mikroszkóp” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elírás |
form, link, korr |
||
1. sor:
A '''konfokális pásztázó mikroszkóp''' egy olyan speciális [[fénymikroszkóp]], amiben a tárgy képe az úgynevezett konfokális leképezés révén és a tárgy mozgatásával pontról pontra készül. A szakirodalomban gyakran az angol nevén említik: ''confocal laser scanning microscope'', CLSM.▼
[[File:Minsky_Confocal_Reflection_Microscope.png|bélyegkép|jobbra|300px|A konfokális leképezés elve Minsky szabadalmi dokumentumából]]
▲A '''konfokális pásztázó mikroszkóp''' egy olyan speciális [[fénymikroszkóp]], amiben a tárgy képe az úgynevezett konfokális leképezés révén és a tárgy mozgatásával pontról pontra készül. A szakirodalomban
==Történet==
[[File:Minski-confocal-patent-figure1.gif|bélyegkép|jobbra|300px|Minsky transzmissziós elvű konfokális elrendezése]]
A hagyományos mikroszkópban az egész mintát egyszerre világítja meg a fényforrás, és a megfigyelő objektív a mintáról szóródó, vagy a kiváltott fluoreszcencia fényt mind összegyűjti, a fényérzékeny detektoron egyszerre alakul ki a kétdimenziós kép. Ennek minőségét nem csak az [[diffrakció|elhajlásból]] származó [[feloldási határ|felbontási korlát]], hanem a fókuszponton kívülről érkező fénysugarak nagy háttere is rontja.
Bár voltak a konfokális elrendezéssel kapcsolatos korábbi publikációk, de a kontrasztot javító konfokális leképezés elvét alkalmazó mikroszkópot először [[Marvin Minsky]] szabadalmaztatta 1957-ben.<ref>[http://web.media.mit.edu/~minsky/papers/ConfocalMemoir.html Memoir on Inventing the Confocal Scanning Microscope], ''Scanning'' '''10''' (1988), pp128–138.</ref>
A jó leképezés sarkalatos pontja többek között a jól kezelhető, jól fókuszálható fényforrás
==Működése==
[[File:Confocalprinciple_in_English.svg|bélyegkép|jobbra|300px|A konfokális leképezés elve]]
A tárgyat megvilágító fényforrás – rendszerint [[lézer]] – fénye egy lyukdiafragmán át lép be a mikroszkópba, és az [[objektív (fényképészet)|objektíven]] keresztül (tehát fókuszálva) érkezik a tárgynak egy a kiválasztott síkban lévő egy pontjára. Erről a pontról visszaszóródott, vagy a megvilágított tárgypontban keletkező [[lumineszcencia]] fényt az objektív részben áteresztő tükör közvetítésével egy másik lyukdiafragmára gyűjti, azaz leképezi reá a tárgypontot. Ez a konfokális elrendezés biztosítja egyrészt, hogy a leképezendő tárgypont fókuszált megvilágítást kap, másrészt, hogy csak a tárgypont képe éles a második diafragmán, tehát főleg a tárgypontból jövő fény jut át a diafragmán át a detektorra.▼
▲A tárgyat megvilágító fényforrás – rendszerint [[lézer]] – fénye egy lyukdiafragmán át lép be a mikroszkópba, és az [[objektív (fényképészet)|objektíven]] keresztül (tehát fókuszálva) érkezik a tárgynak egy a kiválasztott síkban lévő egy pontjára. Erről a pontról visszaszóródott, vagy a megvilágított tárgypontban keletkező [[lumineszcencia]] fényt az objektív egy részben áteresztő tükör közvetítésével egy másik lyukdiafragmára gyűjti, azaz leképezi reá a tárgypontot. Ez a konfokális elrendezés biztosítja egyrészt, hogy a leképezendő tárgypont fókuszált megvilágítást kap, másrészt, hogy csak a tárgypont képe éles a második diafragmán, tehát főleg a tárgypontból jövő fény jut át a diafragmán át a detektorra. A kiválasztott tárgysíknak (valójában a tárgy egy vékony szeletének) a képe pásztázás közben pontról pontra alakul ki. Mind a pásztázás vezérlését, mind a leképezett pontok koordinátáinak és fényességadatainak a rendezett gyűjtését és tárolását számítógép végzi. A pásztázás többnyire a mikroszkóp tengelyére merőleges síkban (XY-sík) történik, és esetleg több száz, egymással párhuzamos rétegre is kiterjedhet („optikai szeletelés”). A tárolt adatokból nemcsak XY helyzetű rétegek képe, hanem az optikai tengellyel párhuzamos XZ rétegképek is előhívhatók. Ilyen módon háromdimenziós betekintést nyerhetünk mérsékelten átlátszó, mikroszkopikus tárgyak belsejébe is.<ref>{{cite book |editor = Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János|title=Orvosi biofizika|publisher=Medicina Kiadó|year= 2006|edition= 2. kiadás|id= ISBN 9632260244}}</ref><ref>{{cite book |editor =Röhlich Pál|title=Szövettan|publisher=Semmelweis Kiadó|year= 2002|edition= 2. jav. kiadás|id= ISBN 9639129372}}</ref>
==Alkalmazása==
[[Kép:STD Depth Coded Stack Phallodin Stained Actin Filaments.png|bélyegkép|Sejten belüli aktin rostok konfokális pásztázó mikroszkóp képén]]
Bár a CLSM feloldóképessége lényegében nem haladja meg a hagyományos optikai mikroszkópét, a háromdimenziós képalkotás révén mégis több információt hordoz a mintáról. Előszeretettel használják az anyagtudományokban és a félvezető iparban. De az eljárás különösen komoly perspektívát jelent az orvosi/biológiai kutatások számára is, hiszen például fluoreszcens molekulákkal való festést alkalmazó esetben a konfokális leképezés az élő [[sejt]]ben végbemenő folyamatok dinamikájának a megfigyelését is lehetővé teszi.<ref name=Pawley_2006>{{cite book |author=Pawley JB (editor) |title=Handbook of Biological Confocal Microscopy |publisher=Springer |location=Berlin |year=2006 |edition = 3rd |isbn=0-387-25921-X}}</ref>
| |||