„Norvég nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Példák: korr |
a linkek |
||
19. sor:
A norvég a [[germán nyelvek]] északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében [[Norvégia|Norvégiában]] beszélik.
A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az [[Óészaki nyelv|óészakiból]] fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő [[vikingek]] északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket
A '''norvég nyelv''' a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a [[svéd nyelv|svédre]] és a [[dán nyelv|dánra]].
A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a ''nynorsk'' és a ''bokmål'' norvég. A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a ''bokmål'' a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább [[Oslo]] és [[Trondheim]] környékén figyelhető meg.
| |||