„Izraelita honfoglalás” változatai közötti eltérés

Jerikónak, az ősrégi városnak az elfoglalását úgy írja le [[Józsué könyve]], hogy annak városfalai maguktól omlottak le az izraeliták előtt,<ref>Józs. 6. rész Azért járjátok körül a várost mind ti hadakozó emberek, megkerülvén egyszer a várost. Így cselekedjél hat napon át.
És hét pap hordozzon hét kos-szarvból való kürtöt a láda előtt; a hetedik napon azonban hétszer kerüljétek meg a várost, a papok pedig kürtöljenek a kürtökkel.
És ha majd belefúnak a kos-szarvba, mihelyt meghalljátok a kürtnek szavát, kiáltson fel az egész nép nagy kiáltással, és leszakad a város kőfala magától</ref> amit egyes mai magyarázók egy fölrengéssel próbálnak összekapcsolni. Ami több, az ásatások során meg is találták a hajdani városfal egy részét, kifelé dőlve, amelyet tehát nem ostromgépek zúztak be. A romok közt talált kerámia és egyéb tárgyi emlékek alapján azonban azt feltételezik, hogy ez a várfal már [[Kr. e. 16. század|Kr. e. 1550]] táján elpusztult, s azóta a város nem is épült teljesen újjá. Az izraeliták feltételezett 1200-as évekbeli honfoglalása idején azonban Jerikó helyén már csak egy kisebb település lehetett, ez alapján a városfalak leomlásának emléke bizonytalan módon kapcsolódott hozzá.