„Segesvárszék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás
19. sor:
1545-ben, a [[reformáció]] idején a város és Segesvárszék lakossága [[lutheránus]] lett.
 
1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] közigazgatási reformja [[Erdély]]t 3 kerületre, abban 11 megyére osztotta, ekkor Segesvárszéket [[Küküllő vármegye|Küküllő]] és [[Fogaras vármegye|Fogaras vármegyébe]] sorolták.
 
1790-18491790–1849 között ismét önálló törvényhatóság, 1850-1860 között, a [[Bach-korszak]]ban a [[Szebeni szász kerület]] része lett.
1861-ben Segesvárszék gyűléseit Segesváron tartotta. 1861-1876 között ismét önálló lett.
 
Az 1876. évi 13. törvénycikk a szász egyetem és a hétbírák vagyonát érintetlenül hagyta, és egyedül közművelődési célokra fordíthatónak rendelte. A [[1876-os vármegyerendezés|vármegyerendezéskor]] az 1876. évi 33. törvénycikk [[Kőhalomszék]], [[Medgyesszék]], [[Nagysinkszék]] és Segesvárszék [[Nagy-Küküllő vármegye]] része lett, [[Segesvár]] városa pedig a 25 községből alakított segesvári járás székhelye lett. [[Homoródbene|Bene]] és [[Erked]] községet [[Udvarhely vármegye|Udvarhely vármegyébe]] osztották.
 
==Települései==