„Bajmóc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
Várát a [[13. század]] második felében építette a Hont-Pázmány nembeli Kázmér, majd [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]], [[1321]] után királyi vár. A [[középkor]]ban olasz tulajdonosai voltak, akik bővítették és védőfalakkal erősítették. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király, [[Corvin János]] és a Szapolyaiak után [[1527]]-ben a Thurzóké lett, akik sokat építettek rajta. A [[törökök|török]] [[1530]]-ban és [[1599]]-ben is eredménytelenül ostromolta. [[1604]]-ben [[Bocskai István|Bocskainak]] megnyitotta kapuit. [[1637]]-ben a Pálffy családé lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt a [[kuruc]]ok csak hosszas körülzárás után, [[1704]]. [[július 8.|július 8-án]] tudták kapitulációra bírni. A [[trencséni csata|trencséni csatát]] követően a császáriak egyheti ostrom után, [[1708]]. [[november 11.|november 11-én]] foglalták vissza.
 
[[Fényes Elek]] szerint ''"Első Károly alatt valami Selotus nevű Bán birta, mint bajmóczi gróf; I-ső Lajos alatt László, Oppelni herczeg, s Magyarországi nádor; később Leustachius de Hsva, szinte nádor; a min ez kitetszik egy 1393-ban kiadott diplomájából. 1473-ban Onuphrius nevü grófokat esmérte urának; majd ezek elhunytával Corvinus Mátyás királyt, ki azt fiának, Corvinus Jánosnak ajándékozá. Ennek Poky nevü várnagya egy izben alattomosan meg akará János herczeget öletni; de hiv cselédei által megmentetvén, Poky életével lakolt. Corvinus János után Zápolyát uralta; I-ső Ferdinád azonban Thurzó Eleknek adá, kinek családja magvaszakadtával a gr. Pálffy családra szállott, s most gr. Pálffy Ferencz birja a hozzátartozó uradalommal együtt, melly 3 m. városból, 14 többnyire nagy falukból áll. Viszontagságai a várnak különfélék voltak. Ugyanis Trencsényi Máté I-ső Károly ellen hadat inditván, elfoglalta; V-ik László és Erzsébeth alatt a Hussiták voltak birtokában. 1533-ban a törökök a várost elpusztitották, de a vár sértetlenül maradt. 1599-ben ugyanez történt; majd ismét Bocskay seregei vették körül; s ekkor a gróf [[Thurzó Szaniszló]] parancsolatára, ki már ekkor a [[Sempte|Szemptei]] várat feladta, meghódolt. 1704-ben tiz hónapi ostrom után nyitotta fel kapuját Bercsényinek, ki a várat az uradalommal együtt magának tartotta. 1470-ben az emlitett Onuphtrius gróf egy gazdag prépostságot alakitott itt, melly most is fentáll, s a prépost Bajmócz birtokosától neveztetik ki."'' <ref name=autogenerated1>{{Fényes}}</ref>
 
Fényes Elek így ír róla: ''"Bajmócz, (Bojnicz, Bodnicze), igen régi tót m. város, Nyitra vgyében, egy hegyen, közel a Nyitra vizéhez: 811 kath. lak., kik többnyire mesteremberek, és vagyonosak."'' <ref name=autogenerated1 />
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bajmóc