Wikipédia

„Megyeháza (Veszprém)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Veszprémi Megyeháza (homlokzati részlet).JPG|bélyegkép|350px|Veszprémi Megyeháza]]
Bár a városfejlődés századfordulóbeli kutatása még várat magára, a [[XIX19. század]] második fele/vége és a századelő időszakának épületállomány-változása jelzi, hogy ezen időszakban élénk építési tevékenység, vagyis dinamikus városfejlődés színhelye volt [[Veszprém]]. Erről a korszakról három jellegzetes épülete, illetve azok sorsa, történetük tanúskodik. Ezek közt legfontosabb a '''Megyeháza''' ''(másik kettő: a Színház és a Múzeum)''.
 
== A Megyeháza és története ==
[[Fájl:Veszprém Megyeháza (homlokzati oromdísz).JPG|bélyegkép|250px|Megyeháza: homlokzati oromdísz]]
[[Fájl:VeszprémMegyeháza.JPG|bélyegkép|250px|Veszprém, Megyeháza]]
[[Veszprém vármegye]] a [[XVIII18. század]]ig nem rendelkezett otthonnal. Felesleges volt, mert a [[XIV14. század]] elejétől a [[XVIII18. század]] végéig a [[püspök]] viselte a [[főispán]]i tisztséget, magától értetődő volt, hogy a püspöki palota adott otthont a megyegyűléseknek. A [[török hódoltság|török idők]]ben a védettebb nyugat-dunántúli - északi fekvésű településeken gyűltek össze a megye nemesei, több esetben [[Pápa (település)|Pápán]], de volt megyegyűlés [[Körmend]]en is.
 
A török idők elmúltával aztán a megyegyűlések egyre gyakrabban kerültek [[Veszprém]]ben megrendezésre, így megszületett az állandó Megyeháza építésének igénye. Ehhez [[Padányi Biró Márton]] püspök a külső várban adott telket, s itt [[1754]]-[[1763|63]] között megépült az első székház, valószínűleg Tietharth József neves helyi kőműves tervei szerint. Az épület szűkösre sikerült, s szerencsétlen sorsát az is tetézte, hogy az [[1810]]-es földrengés során megrongálódott.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Megyeháza_(Veszprém)”