„Háborús bűncselekmény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
* [[település]]ek indokolatlan megsemmisítése, vagy bármilyen objektum lerombolása, ami nem indokolható meg katonai szükségszerűséggel.
 
A ''háborús bűncselekmény'' nemzetközi jogi definiálása az [[Hágai egyezmények|1899–1907. közötti hágai egyezményekben]] lett rögzítve, de előtte is ismertek voltak önálló, egymástól eltérő jogi fogalmak. A 20. század közepén a [[nürnbergi alapelvek]]ben fejlesztették tovább a fogalmat, amit a [[nürnbergi per]]ek során is alkalmaztak. A definíciós alapokat a [[Nürnbergi karta|Nemzetközi Katonai Törvényszék londoni kartája]] adta, melyet 1945. augusztus 8-án tettek közzé. A háborús bűncselekmények mellett a karta szövegbe foglalta a béke elleni bűnöket és az ''[[emberiesség elleni bűntett|emberiesség elleni bűncselekményeket]] (crimes against humanity)'' is, melyeket gyakran a háborús időszakok alatt követnek el a háborús bűncselekményekkel párhuzamosan.
 
Az 1907. október 18-án kiadott IV. hágai könyv 22. cikke<ref>''Laws of War: Laws and Customs of War on Land (Hague IV); October 18, 1907''</ref> szerint ''„A hadviselő felek joga elfogadni, hogy az ellenségnek okozott károk eszközei nem korlátlanok.”''<ref>''„The right of belligerents to adopt means of injuring the enemy is not unlimited.”'' Lásd: {{cite web |url=http://avalon.law.yale.edu/20th_century/hague04.asp |title=The Avalon Project—Laws of War: Laws and Customs of War on Land (Hague IV); October 18, 1907 |publisher=Avalon.law.yale.edu |accessdate=2014-07-20}}, 2008-ban adta közre a ''Lillian Goldman Law Library''.</ref> A 20. században több más nemzetközi szerződés vezetett be hadviselési korlátokat. Ezek között egyesek – köztük a hágai és [[genfi egyezmények]], valamint a [[népírtásról szóló nemzetközi egyezmény]] – a [[nemzetközi szokásjog]] részeinek tekintendőek és mindenek felett állnak,<ref>[http://www.yale.edu/lawweb/avalon/imt/proc/judlawre.htm Judgement: The Law Relating to War Crimes and Crimes Against Humanity] contained in the [[Avalon Project]] archive at [[Yale Law School]]. "''but by 1939 these rules laid down in the [Hague] Convention [of 1907] were recognised by all '''civilized nations''', and were regarded as being declaratory of the laws and customs of war''"</ref><ref>{{cite web |title=Report Of The Secretary-General Pursuant To Paragraph 2 Of Security Council Resolution 808 (1993)|url=http://www.icty.org/x/file/Legal%20Library/Statute/statute_re808_1993_en.pdf|work=S/25704|publisher=United Nations|accessdate=October 13, 2010|date=3 May 1993|quote=35. The part of conventional international humanitarian law which has beyond doubt become part of international customary law is the law applicable in armed conflict as embodied in: the Geneva Conventions of August 12, 1949 for the Protection of War Victims; The Hague Convention (IV) Respecting the Laws and Customs of War on Land and the Regulations annexed thereto of October 18, 1907; the Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide of December 9, 1948; and the Charter of the International Military Tribunal of August 8, 1945.}}</ref> mások pedig csak akkor kötelezőek az egyénekre nézve, ha a szembenálló hatalmak egyike ratifikálta a kérdéses nemzetközi egyezményt, amely rá nézve kényszerítőleg hatályos (ilyen például az [[ENSZ Alapokmány]]a).