Főmenü megnyitása

Módosítások

képek
==Építészet==
====Mahdíja és al-Manszúríja====
[[Image:VueGrandeMosqueMahdia.JPG|thumb|200px| A mahdíjai nagymecset]]
 
Ubaidalláh al-Mahdi [[910]]-ben Ifríkíjai hatalomátvétele után az aglabida fejedelmi városba, Rakkadába költözött, de később a politikai zűrzavar miatt Mahdíjába ment. Ez a félszigeten épült város áttörhetetlen erődítmények vették körbe. Az erődöt bővítette, fiának, al-Káimnak is palotát építetett. Az erőd bejárataként monumentális kapuépítményt állíttatott, amely 5 méter széles, 33 méter hosszú boltíves előcsarnokot képezett amelyhez összesen hat kapu tartozott.
 
 
====A fátimida főváros: Kairó====
[[Image:A_side_view_of_the_front_gate_of_Al_Azhar_mosque..jpg|thumb|200px|A kairói [[Al-Azhar mecset]] ]]
 
[[Image:Cairo,_moschea_di_al-azhar,_04.JPG|thumb|200px|A kairói Al-Azhar mecset belső tere]][[
 
Image:AHMosque.jpg|thumb|200px|Az Al-hakim mecset tornya ]]
 
[[Image:Salih_Talai_mosque_prayer_hall.jpg|thumb|200px|A Szálih Talai mecset belső tere ]]
 
[[970]]-ben [[al-Muizz]] kalifa egyik hadvezére Dzsauhár, [[Fusztát]] közelében az al-Mukattam hegy lábánál rakta le a főváros, Miszr al-Káhira („A győzedelmes”) alapkövét, amelyet eredetileg palotavárosnak kezdtek építeni a kalifa és udvartartása számára, bár néhány katonai célú épületet is terveztek hozzá. A négyzet alapú városba 1100 ill. 1150 m hosszú falakkal volt kerítve, eredetileg nyolc kapun lehetett belépni. Fokozatosan épültek ki a szokásos városi építmények, piacok, fürdők, szerájok raktárak. A kalifa palotája (Nagy, vagy a ''Keleti Palota'') a város közepén állt, számtalan kertet sőt még lóversenypályát is kialakítottak benne. Ezzel szemben emelték a ''Nyugati Palotá''t Al-Aziz (975 – 996) uralkodása alatt. A lakóházak is pazar díszítésekkel rendelkeztek. Ezeket a palotákat a kalifátus bukását követően le is rombolták.
 
A kairói [[Al-Azhar-mecset]]et is Dzsauhár kezdte építeni 970 – 972 között, amely a [[Síita iszlám|síizmus]] központjává vált, és amely köré oktatási központot emeltek, ez még ma is a legrangosabb muszlim vallási egyetem az arab világban. Többször átépítették, így az eredeti formája és építészeti megoldásai csak korabeli tervrajzokon maradtak meg. Al-Háfiz kalifa (1131 – 1149) kupolás csarnokot épített elé, ma már stukkódíszítéses téglafalak határolják.
 
990-ben al-Aziz kalifa új mecsetet kezdett építeni a városfalon kívül, nevét al-Hakim kalifáról kapta, mivel az ő uralkodása alatt fejezték be 1012-ben. Jellegében a mahdíjai nagymecsethez hasonlít.
 
33 439

szerkesztés