„Jupiter” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
195. sor:
A Jupiter nem-hőmérsékleti rádiósugárzása keletkezése alapján kétfelé sorolható, az egyik a [[magnetoszféra|magnetoszférában]] zajló [[plazma]]folyamatok révén keletkezik, míg a másik az ún. [[sugárzási öv]]ben keletkező [[szinkrotronsugárzás]]ból származik.<ref>Exploration of the Jovian electromagnetic environment by using decameter and decimeter radio waves, Masahide Iizima, Hiroaki Misawa, Fuminori Tsuchiya, Takayuki Ono, Akira Morioka - http://wwwsoc.nii.ac.jp/jepsjmo/cd-rom/2002cd-rom/pdf/e079/e079-016_e.pdf</ref>
=== Az
Az [[Ió (hold)|Io]] nagy méretű hold (mérete nagyjából a Föld [[Hold]]jának felel meg), de a hatalmas Jupiterhez mérten csak kicsiny égitest. Naprendszerben [[Tűzhányó|vulkanikusan]] ez a legaktívabb égitest. A Jupiter [[gravitáció]]s ereje a hold belsejének anyagát folyamatosan mozgásban tartja, és a felszínére kényszeríti, aminek folyamatos [[Tűzhányó|vulkánkitörés]] a következménye. A kilövellés másodpercenként sok [[tonna]] anyagból, nagyrészt [[kén]]vegyületekből áll. Az anyag egy része kilökődik a [[világűr]]be. Az űrbe kerülő molekulák hamarosan elveszítik elektronjaikat és ionizálttá (vagyis elektromosan töltötté) válnak, és a Jupiter mágneses terének csapdájába esnek. Ezek az [[ion]]ok alkotják a Jupiter körül az ún. '''
A tudósok úgy találták, hogy az Io jelenléte erősíti a Jupiter felől érkező dekaméteres rádiójeleket. Ahogy az Io kering a Jupiter körül, bizonyos pozíciókban erősebb jeleket észleltek.
| |||