Főmenü megnyitása

Módosítások

Képek átrendezése a szöveghez kapcsolódva
 
== Megépítésének története ==
[[Fájl:Őriszentpéter egykori vasútállomás.JPG|thumb|200px|left|[[Őriszentpéter]] egykori vasútállomása]]
[[Fájl:Őrségi vasút.JPG|thumb|200px|left|Bevágás az újjáépült vonalon]]
[[Fájl:Felsőjánosfa vonat érkezik.JPG|thumb|right|250px|[[Felsőjánosfa]] – Vasúti megálló]]
[[Fájl:Boba elagazas.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Boba elágazás: jobbra a 25. számú vasútvonal [[Zalaegerszeg]] felé, balra a [[Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal|20. számú vasútvonal]] [[Székesfehérvár]] felé]]
{{csonk-szakasz}}
[[Fájl:Nagyrákos1v.jpg|thumb|250px|right|A [[nagyrákosi völgyhíd]] 2006-ban]]
[[Fájl:Nagyrákosi Völgyhíd 2014.JPG|thumb|250px|Nagyrákosi völgyhíd villamosítva (2014)]]
 
A vonalat nem egyszerre, hanem több részben építették ki.
 
=== [[Boba]] és [[Ukk]] között ===
[[Fájl:Boba elagazas.JPG|250px|bélyegkép|jobbrabalra|Boba elágazás: jobbra a 25. számú vasútvonal [[Zalaegerszeg]] felé, balra a [[Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal|20. számú vasútvonal]] [[Székesfehérvár]] felé]]
A mai vasútvonal első szakaszát, [[Boba]] és [[Ukk]] között a ''[[Dunántúli HÉV]]'' társaság építette, átadására [[1889]]. [[január 13.|január 13-án]] került sor.<ref name="MV2">Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 313 0)</ref>(Ez egy Boba–[[Tapolca]] vasútvonal részét képező Boba és [[Sümeg]] között elkészült szakaszának a része volt.)
 
 
=== [[Zalalövő]] és [[Bajánsenye]] között ===
[[Fájl:Őriszentpéter egykori vasútállomás.JPG|thumb|200px|leftright|[[Őriszentpéter]] egykori vasútállomása]]
 
Csaknem egy évtized múlva kerültek csak újra napirendre a vasútépítésről szóló tervek. [[1898]]. [[november 19.|november 19]]-én kapott előmunkálati engedélyt Barthalos István a [[Körmend]]–[[Zalalövő]], és a Zalalövő-([[Őriszentpéter]])-[[Muraszombat]]on át [[Gornja Radgona|Radgona]] felé az akkori országhatárig vezető, gőzvontatású helyi érdekű vasútvonalak megépítésére (és ezzel egy időben a Zalalövő-[[Zalaegerszeg]] szakaszra is).
 
 
Az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] kimondta a kisforgalmú vasútvonalak bezárását, forgalmuk közútra terelését. A megszüntetendő vonalak listáján rajta volt a Zalalövő–Bajánsenye vonal is, melyen [[1980]]. [[október 18.|október 18]]-án szűnt meg a forgalom. Rövidesen a pályát is elbontották. A vonal a koncepció egyik utolsó áldozata volt.
[[Fájl:Őrségi vasút.JPG|thumb|200px|left|Bevágás az újjáépült vonalon]]
[[Fájl:Felsőjánosfa vonat érkezik.JPG|thumb|right|250px|[[Felsőjánosfa]] – Vasúti megálló]]
[[Fájl:Nagyrákos1v.jpg|thumb|250px|right|A [[nagyrákosi völgyhíd]] 2006-ban]]
[[Fájl:Nagyrákosi Völgyhíd 2014.JPG|thumb|250px|Nagyrákosi völgyhíd villamosítva (2014)]]
 
[[Jugoszlávia]] felbomlásával változott a helyzet, az önállósult [[Szlovénia|Szlovéniával]] nem volt kapcsolata a magyar vasúthálózatnak. Döntés született az őrségi vasút újjáépítéséről. Mivel nemzetközi fővonali pályát terveztek, a régi helyiérdekű vasúti nyomvonal nem jöhetett szóba. A vonal alagutat és völgyhidat is kapott az új vonalvezetéssel. A pálya vonalvezetésből adódó kiépítési sebessége 160&nbsp;km/h, az engedélyezett sebesség 120&nbsp;km/h. Az új vasútvonal [[2000]]-ben nyílt meg.
47 437

szerkesztés