„I. Vilmos flamand gróf” változatai közötti eltérés

Első felesége Sibylle d’Anjou (1112/16 - Betlehem, 1165), V. Fulk anjou gróf és Eremburge de Maine lánya.<ref>Leszármazását és a házasság indítékait az Orderic Vtalis írja le. Orderic Vitalis, Vol. VI, Book XI, p. 165, and Vol. VI, Book XII, p. 333.</ref> A házasságot 1123-ban kötötték, de a házastársak közeli rokonsága miatt a pápa 1124. augusztus 26-án felbontotta - feljegyzések szerint ezt Henrik angol király fenyegetésekkel, könyörgéssel, valamint rengeteg arany és ezüst felhasználásával érte el.<ref name=autogenerated1 /> A házasság felbontása ellenére Vilmost továbbra is támogatta apósa, akiakit felháborított, hogy Henrik nem adta vissza másik lánya, Alice hozományát, miután annak férje a tengerbe fulladt a ''Blanche Nef'' (Fehér Hajó) fedélzetén 1120-ban. Sibylle 1134 újra házasságot kötött, második férje Thierry d'Alsace, flamand gróf.<ref>Orderic Vitalis, Vol. VI, Book XII, p. 379.</ref><ref>RHC, Historiens occidentaux II, Historia Rerum in partibus transmarinis gestarum ("L'estoire de Eracles Empereur et la conqueste de la terre d'Outremer") (“WT”) XIV.I, p. 607.</ref> 1147. júniusában mindketten elhagyták Flandriát és a második keresztes hadjárattal a Szentföldre utaztak<ref>Runciman (1978) ''A History of the Crusades,'' Vols. 1-3 , Vol. 2, p. 262.</ref> 1157-ben Sibylla még elkísérte férjét Palesztinába, de 1158-ban már megtagadta, hogy visszatérjen Európába és a betlehemi Sz. Lázár kolostor apácája lett. 1161-ben, Mélisende jeruzsálemi királynő halála után (aki Sibylla mostohaanyja volt) jelentős befolyásra tett szert a [[Jeruzsálemi Királyság]]ban. 1165-ben halt meg.