|
=== Szolnok a török időkben ===
[[Fájl:Szolnok1617.jpg|bélyegkép|balra|160px|A [[szolnoki vár]] egy 1617-es rézmetszeten]]
[[Fájl:Szolnok vár.jpg|bélyegkép|jobbra|160px|A [[szolnoki vár]] rézmetszeten. Elképzelhető,A hogyszerző a szerzővagy nem ismerte a helyszínt, vagy stilizáltan ábrázolta a környezetet, mert a tájkép teljesen helytelen, a vár és a folyók viszont történetileg hűek]]
Szolnoknak és a [[szolnoki vár]]nak fontos szerepe volt a [[végvár]]rendszerben: a törökök számáratöröknek [[Temesvár]] és a Duna-Tisza-Maros szögének elfoglalása után mindössze egyetlen jelentősebb erősséget kellett elfoglalnia, Szolnok várát. Szolnok után északra legközelebb [[Eger]] vára a következő jelentős erősség. A királyi Magyarország gerincét, a [[Felvidék]]et mindössze ez a két jelentősebb vár védte délről. Magyar, erdélyi, bécsi hírszerzők jelentették [[1552.]] júniusa óta, hogy a törökök [[Temesvár]] eleste után előbb Szolnok, majd Eger ostromára indulnak. Az említett két vár elfoglalása erős érdekében állt a budai basának,Ali Alinakpasának. Miután a legjelentősebb síksági erődök elestek, [[II. Szulejmán oszmán szultán|II. Szulejmán szultán]] szultán utasította Ahmedet, Alit és Mohamedet, hogy hadaikat ae 2két végvár ellen vezényeljék.
A régi szolnoki földvár helyén [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] utasítására [[1550]]-–[[1551|51]]-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe (részben [[Dobó István]] terve szerint), várát megerősítették, élére [[Nyáry Lőrinc]]et nevezték ki. Nyáry parancsnoksága alá 1400 főnyi spanyol, német, cseh és kisszámú magyar katona tartozott. A vár 24 ágyúval, 3000 puskával, 800 mázsa lőporral és nagy mennyiségű élelmiszerrel volt felszerelve. A munkálatokat már 1552 szeptemberében megkezdték, s nagy sietséggel haladtak. Megásták a Zagyva mai torkolati szakaszát, ami tehát nem az eredeti medre a Zagyvánakfolyónak. (Az eredeti mederrész mára feltöltődött és mindössze egy kisebb tó maradt belőle a szolnoki MÁV-kórház előtt. Ma úgy ismert, mint az egykori várárok maradványa.)
1552. szeptember 2-án Ahmed Ali basapasa 40 000 fős serege ostromzár alá vonta a várat. Először a német zsoldosok foglalkoztak a szökés gondolatával, azonban a magyar naszádosok szöktek meg legelőször. Szeptember 3-án, éjjel, a magyar és spanyol lovasok átúsztattak a Tiszán, majd a naszádosok visszatértek a gyalogosokért. [[1552]]. [[szeptember 4.|szeptember 4-én]] éjszaka a zsoldosok elmenekültekelszöktek, sorsára hagyva a várat. A várkaput reggelre nyitva hagyták, bedeghi Nyáry Lőrinc és a hozzá hű 50 hajdú fogságba estek. A várat a törökök [[1685]]-ig megszállva tartották.
[[Mekcsey a következőketIstván]] írta húgának négy nappal azelőtt, hogy a török előhad Egerbe érkezett:
{{idézet 2|…egyebet nem írhatok, …hanem mindennap fejünkre várjuk az súlykotsulykot, mert immár Szolnokot is megadták az árulók.}}
Ahmed és Mohamed mintegy 2000 fős helyőrséget hagyott Szolnok várában, mielőtt Eger ellen indultak volna.
A [[török hódoltság|törökök]] [[1553]]-ban létrehozták a szolnoki [[szandzsák]]ot és jelentős építkezésekbe fognak, [[Mecset|dzsámi]], fürdő, [[minaret]] épült, és 1562-ben itt készült el az ország első állandó Tisza-hídja. A [[szolnoki török kori híd]] maradványai a Tisza 2003-as augusztusi alacsony vízállásakor kerültek napvilágra. A török emlékek a későbbi harcok folyamán és nagyrészt szándékos pusztítások miatt teljesen megsemmisültek, csupán a minaret alapjai maradtak meg, helyüket díszkút jelzi. Szolnokon másolták az egyetlen Magyarországon készült török [[kódex]]et, amely Szulejmán hadjáratát írja le. A megszállás korából török és magyar kerámiák maradtak ránk.
|
