„Pálffy János (nádor)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PS, stb. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
19. sor:
}}
Gróf erdődi '''Pálffy III. János Bernard István''' ([[Vöröskő vára]], [[1663]]. [[augusztus 20.]] – [[Pozsony]], [[1751]]. [[március 24.]]) magyar főúr, császári tábornagy, [[1741]]-től halálig [[Magyar Királyság|Magyarország]] [[nádor]]a, a [[pozsonyi vár]] örökös kapitánya, [[Pálffy Miklós (nádor)|Pálffy (
==Élete==
Édesapja gróf Pálffy (IV.) Miklós (1619–1679) koronaőr volt. Édesanyja, Mária Eleonóra von Harrach zu Rohrau grófnő (1634–1699) befolyásos osztrák főúri családból származott. Öten voltak testvérek (2 lány, 3 fiú). János, Miklós öccseként és Ferenc ezredes bátyjaként látta meg a napvilágot a mai [[Szlovákia]] területén fekvő [[Cseszte]] feletti Vöröskő várában.
Tanulmányait Magyarországon kezdte, majd [[Bécs]]ben (1677–1679) és [[Parma|Parmában]] (1679–1681) végezte. [[1681]]-ben katonai pályára lépett. Előbb mint önkéntes szolgált a neuburgi, majd az isenburgi német gyalogezredben, majd a Pálffy-ezredbe ment át zászlótartónak. Itt szolgált 1688-ig, unokabátyja, Pálffy János Károly (1645–1694) vértes ezredében. Az ezred 1683-ban részt vett [[Érsekújvár]] ostromkísérletében, majd [[Bécs ostroma (1683)|Bécs védelmében]], ahol Pálffy meg is sebesült és minden valószínűség szerint itt ismerkedett meg [[Savoyai Jenő]] herceggel. Ugyanebben az évben jelen volt a [[párkányi csata|párkányi]] és az esztergomi csatában, ahol a törökök katasztrofális vereséget szenvedtek, valamint a város visszafoglalásánál is vitézül megállta a helyét. 1684-ben Visegrád bevétele, a [[Váci csata (1684)|váci csata]] és az akkor még [[Buda ostroma (1684)|Budát sikertelenül ostromló]] ezred résztvevője volt, amelynek kapitánya lett. 1685-ben ott volt [[Érsekújvár]] bevételénél, [[Thököly Imre|Thököly]] csapatai ellen harcolt. 1686-ban részt vett [[Buda visszafoglalása|Buda várának visszafoglalásában]], [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] és [[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|Miksa Emánuel bajor választófejedelem]] parancsnoksága és [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]] vezetése alatt [[Pécs]] visszafoglalásánál, és a [[nagyharsányi csata|nagyharsányi (második mohácsi) csatában]].
79. sor:
A dicsőségnek ára is van:
Életét valóságos tragédiák árnyékolták be: 1716-ban [[Pétervárad]]nál elesett az unokaöccse, Pálffy (VI.) János, [[Pálffy Miklós (nádor)|Miklós nádor]] fia, , 1717-ben Belgrádnál a fia, Pálffy (VII.) János, 1733. október 3-án elhunyt a felesége. 1734-ben pedig a [[lengyel örökösödési háború]] során, [[Parma]] alatt elesett másik fia, Pálffy (VII.) Miklós is.
== Források ==
| |||