„Szolnok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
További kékítések |
||
155. sor:
[[Fájl:Verseghy.jpg|bélyegkép|100px|[[Verseghy Ferenc (költő)|Verseghy Ferenc]] (1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.)]]
[[1685]]-ben a várost [[Sigbert Heister]] és
Az államhatalmi és államigazgatási feladatokat Heves és Külső-Szolnok ideiglenesen 1876-ig egyesített vármegyék elöljárói és a pozsonyi Magyar Kamara óbudai tiszttartósága látta el. Előbbi kettőt Szolnokon rendszerint egy esküdt és egy komisszárius képviselte. 1697-ben [[Thököly Imre]] a várat felgyújtatta.
A [[Rákóczi-szabadságharc]] eseményei 1703-ban és 1706-ban elérték Szolnokot és a város újra a földdel vált egyenlővé. 1706-ban [[II. Rákóczi Ferenc]] vezére, Deák Ferenc felgyújtatta a várat, hogy ne vegyék hasznát a császáriak, mire [[Jean Rabutin]] császári hadvezér a romladozó vár kövei egy részét széthordatta. 1710-ben a Rákóczihoz hű csapatok a várat újra hatalmukba kerítették, de [[Jacob Joseph Cusani]] őrgróf, császári vezér elől október 10-én ismét kiürítették. A Rákóczi-szabadságharc után a várat végleg tönkretették, maradványait széthordták.
181. sor:
A császáriak úgy gondolták, hogy a következő támadás Szanda (ma [[Szandaszőlős]]) felől lesz várható, Damjanich csapatai azonban hadicsellel élve Cibakházánál átkeltek a Tisza bal partjára és Tószeg irányából vonultak Szolnok felé.
[[1849]]. [[március 5.|március 5-én]] a szolnoki csatában [[Damjanich János|Damjanich tábornok]] és [[Vécsey Károly]] gróf csapatai győzelmet arattak Karger osztrák tábornok dandárja felett. Reggel 9 óra körül az Indóház és az Újvárosi Iskola környékén – az osztrákok meglepetésére – támadást indítottak a magyarok. A pár órás ütközetben a császáriak egy része a Zagyvában lelte halálát, míg mások el tudtak menekülni. A magyarok a Tisza átkelőhelyét ellenőrzésük alá vonták.
==== Szolnok az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] korában ====
| |||