„Alföldi kisvasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
67. sor:
A vasút első szakaszát ''Alföldi Első Gazdasági Vasút'' (AEGV) néven az [[Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak]] leányvállalataként építették [[1894]]-ben a mai [[Mezőkovácsháza]] és Kupapuszta között. A forgalom ekkor két [[gőzmozdony|gőzmozdonnyal]] indult meg a vonalon. A megépült vasútvonal [[1900]]-ig csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozta. A [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba|Csaba]]-vasútvonal már közforgalmú vasútvonalként épült [[1899]]-ben. Ezzel a kialakulóban lévő hálózat elérte későbbi központját, [[Békéscsaba|Békéscsabát]]. Ennek a vonalnak az építését már a megye és a városi szervek is támogatták pénzügyileg. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására [[1903]]-ban került sor. Az új [[vasúti pálya|pálya]] üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros [[motorkocsi]]k, illetve [[mozdony]]ok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként [[1904]]-re megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.
A vasúthoz számos uradalmi vasút csatlakozott. [[1905]]-ben fejeződött be a [[Tótkomlós]] és [[Kaszaper|Géza megálló]]<ref>Későbbi neve [[Kaszaper]].</ref> közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után [[1925]]-ben a [[
Az AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a [[Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak|Szeged-Csanádi Vasút]]tól. A [[második világháború]]s hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat [[1945]]. [[november 23.|november 23-áig]] fenn tudták tartani. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt.
| |||