„Szlovák nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A szlovák irodalmi nyelv kialakulása: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
Y 6 (vitalap | szerkesztései) Történetének bővítése, kevés nyelvtan, források hozzáadása |
||
1. sor:
{{lektor}}
{{korrektúra}}
42 ⟶ 41 sor:
Az első szlovák nyelvű írások is zömében cseh szövegek adaptációi, csak részben tartalmaznak a felvidéki nyelvjárásokból származó elemeket.
A szlovák nyelv közép-szlovákiai [[nyelvjárás]]a a [[hivatalos nyelv]] alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója [[Anton Bernolák]] pap ([[1762]]–[[1813]]) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet 1787-ben és törekedett minél tisztábban írni, eredeti szlovák nyelvi elemeket használva, hogy csökkentse a cseh nyelv hatását. Nyelvét szlovákul bernolákovčina-nak (Bernolák-féle nyelv) nevezzük. Fonetikus helyesíráson alapult, tehát „úgy írd, ahogy hallod”. Továbbá minden lágy mássalhangzót [[Hacsek (jel)|hacsekkal]] jelölt (ďeďina, swaďba). Még nem jelent meg a lágy
Ezt az irodalmi nyelvet 4 művében mutatta be: ''Jazykovedno-kritická rozprava o slovenských písmenách'' (Dissertratio philologico-critica de litteris Slavorum, Nyelvtani-kritikus elbeszélés a szlovák betűkről, 1787)<ref>{{CitLib|aut=Anton Bernolák|tit=Dissertatio philologica-critica de literis Slavorum, de divisione illarum, nec non accentibus, cum adnexa Lingvæ slovonicæ per regnum Hungariæ usitatæ compendiosa simul, et facili orthographia, ad systema scholarum nationalium in ditionibus cæsareo-regiis introductum plene accommodata,|ann=1787-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/dissertatio-philologica-critica-de-literis-slavorum-de-divisione-illarum-nec-non-accentibus-cum-adnexa-lingv-slovonic-per-regnum-hungari-usitat-compendiosa-simul-et-facili-orthographia-ad-systema-scholarum-nationalium-in-ditionibus-csareo-regiis-introductum-plene-accommodata/oclc/320049320&referer=brief_results|accd=2016-03-02}}</ref>, ''Pravopis'' (Orthographia, Helyesírás, 1787), ''Slovenská gramatika'' (Grammatica Slavica, Szlovák nyelvtan, 1790) és Výklad o pôvode Slovenských slov (Etymologica vocum slavicarum, Szlovák szavak eredetének értelmezése, 1791). Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: ''Slowár Slovenskí Česko-Latinsko-Nemecko-Uherskí,'' amit Anton Kubica együttműködésével írt, csak halála után jelent meg, hat kötetben.<ref name=":0">Róbert Kiss Szemán: Slovenská literatúra pre II. ročník gymnázia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. <nowiki>ISBN 978-963-19-2437-4</nowiki></ref><ref>{{CitLib|aut=Ján Stanislav|aut2=Anton Bernolák|aut3=Anton Bernolák|tit=K jazykovednému dielu Antona Bernoláka: kritické vydanie spisov Dissertatio a orthographia|ann=1941-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/k-jazykovednemu-dielu-antona-bernolaka-kriticke-vydanie-spisov-dissertatio-a-orthographia/oclc/6491844|accd=2016-03-02}}</ref>
A szlovák irodalmi nyelv törvényesítésére [[1843]]-ban került sor. [[Ľudovít Štúr]] a közép-szlovákiai nyelvjárást vette alapul, ugyanis szerinte a legszebben szlovákul a Tátra környékén beszélnek. 1843. július 11.-én Štúr, [[Michal Miloslav Hodža]] és [[Jozef Miloslav Hurban]] megkezdték az új nyelv, a štúrovčina (Štúr-féle nyelv) alapjainak létrehozását. A helyesírás már nem hagyatkozott teljesen a fonetikus írásra. A semlegesnem ''-uo'' végződést kapott. A szlovák nyelvből még hiányoztak a ''ľ, ä, y, é'' betűk. Művei, amelyekben bemutatta az új nyelvet: ''Nárečja slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí'' (Szlovák nyelvjárások avagy [a] szükség ebben a nyelvben írni)<ref>{{CitLib|aut=L'udovít ŠTÚR|aut2=Henrich BARTEK|tit=Nárečie slovenské alebo potreba písania v tomto nárečí. Na vydanie prichystal Henrich Bartek.|ann=1943-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/narecie-slovenske-alebo-potreba-pisania-v-tomto-nareci-na-vydanie-prichystal-henrich-bartek/oclc/503896867|accd=2016-03-02}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://zlatyfond.sme.sk/dielo/30/Stur_Narecie-slovenske-alebo-potreba-pisania-v-tomto-nareci|title=Ľudovít Štúr: Nárečie slovenské alebo potreba písania v tomto nárečí - elektronická knižnica|accessdate=2016-03-02|work=zlatyfond.sme.sk}}</ref> és ''Náuka rečí slovenskej'' (A szlovák nyelv tana, 1846)<ref>{{CitLib|aut=L̕udovít Štúr|tit=Nauka reči slovenskej. [Science of the Slovak language.].|ann=1846-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/nauka-reci-slovenskej-science-of-the-slovak-language/oclc/80311436|accd=2016-03-02}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://www.juls.savba.sk/ediela/nrs/|title=Nauka reči slovenskej|accessdate=2016-03-02|work=www.juls.savba.sk}}</ref>. Hodža ''Dobruo slovo Slovákom súcim na slovo'' (Jó szó az arra alkalmas szlovákokhoz, 1847)<ref>{{Cite web|url=http://zlatyfond.sme.sk/dielo/1274/Hodza_Dobruo-slovo-Slovakom-sucim-na-slovo/bibliografia|title=Bibliografické údaje: Michal Miloslav Hodža - Dobruo slovo Slovákom súcim na slovo|accessdate=2016-03-02|work=zlatyfond.sme.sk}}</ref> művében kezdte népszerűvé tenni az új nyelvet, és Slovenský potomok (Epigenes Slovenicus, Szlovák leszármazott, 1847)<ref>{{CitLib|aut=M. M Hodza|tit=Epigenes Slovenicus. Liber primus. Tentamen Orthographiae Slovenicae.|ann=1847-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/epigenes-slovenicus-liber-primus-tentamen-orthographiae-slovenicae/oclc/444901044|accd=2016-03-02}}</ref> művében a szlovák nyelvt eredetéről, nyelvtanról és jövőjéről ír. Később [[Martin Hattala]] felújította a nyelvet ''Gramatika slovenského jazyka'' (Gramatica linquae slavonicae, A szlovák nyelv nyelvtana, 1850)<ref>{{CitLib|aut=Martin Hattala|tit=Grammatica linguae Slovenicae, collatae cum proxime cognata Bohemica. - Schemnicii, Lorber 1850|ann=1850-01-01|url=https://books.google.com/books?id=RdFUAAAAcAAJ|accd=2016-03-02}}</ref> és Krátká mluvnica slovenská (Rövid szlovák/tót nyelvtan, 1852)<ref>{{CitLib|aut=Martin Hattala|tit=Mluvnica jazyka slovenského.|ann=1860-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/mluvnica-jazyka-slovenskeho/oclc/319996533|accd=2016-03-02}}</ref> munkáiban. Bevezette az y, ý betűket és szinte a mai formájába hozta a szlovák nyelvet. A szlovák helyesírás eddigi utolsó javítása 1998-ban következett be.
A Štúr-féle szlovák nyelvnek köszönhetően egyesült a szlovák értelmiség, mivel ezt a katolikusok és evangélikusok is egyaránt elfogadták.<ref name=":0" /><ref>Ľudovít Štúr. Dielo I., II. Zlatý fond slovenskej literatúry. Bratislava, Slovenský Tatran 2003.</ref>▼
▲A Štúr-féle szlovák nyelvnek köszönhetően egyesült a szlovák értelmiség, mivel ezt a katolikusok és evangélikusok is egyaránt elfogadták.
A nyugati, középső és keleti nyelvjárás hivatalos nyelvvé való tétele sok próbálkozást élt meg. A keleti nyelvjáráson alapuló kiadványok a református vallásos kiadványok és liturgia keretén belül jelentek meg. A [[18. század]] közepétől kezdve adtak ki ilyen műveket a keleti [[Zemplén vármegye|Zemplén megyei]] nyelvjárásra építve. Az írásmód a magyar helyesírásra épült, tehát például az [s] hangra ''sz'' betűt használtak. Az amerikai emigráció még a [[20. század]] elején is adott ki ebben a nyelvjárásban, nyelvi stílusban és ilyen helyesírással vallásos műveket, sőt időszaki lapokat. Egy időre még hivatalos nyelvvé is tudott válni a keleti szlovák: 1919-ben a Szlovák Tanácsköztársaság, amely az ország keleti részeit foglalta magába hivatalos nyelvként használta az eddig írt könyvekben és újságokban rögzített norma szerint. Napjainkban sem évültek el hagyományai, szűk értelmiségi-művészi réteg szerénynek mondható kísérletekkel tartja fenn a keleti szlovák irodalmat.<ref>[http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/documents/szlovak-nyelv.pdf Zsilák Mária: A szlovák nyelv]</ref><ref>[http://www.idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/janekistvanphd.pdf Janek István: Szlovák-magyar kapcsolatok 1939–1944]</ref>
Az irodalmi nyelv fejlődése során, de különösen a csehszlovák állam fennállása idején a szlovák irodalmi nyelvet tudatosan közelítették a cseh nyelvhez. A katolikus intelligencia inkább a cseh nyelv használatát tmogatta. A bibličtina, a Kralicei cseh Biblia fordítása irodalmi nyelv volt a Cseh Királysában, de nem hivatalos nyelvként a szlovákok közt is.<ref>{{Cite web|url=http://dai.fmph.uniba.sk/~filit/fvb/biblictina.html|title=Fvb:Bibličtina|accessdate=2016-03-02|work=dai.fmph.uniba.sk}}</ref> A két nyelv irodalmi normája a mai napig nagyfokú hasonlóságokat mutat, főképp nyelvtani eltrések alakultak ki, ezért egy csehnek, vagy egy szlováknak nem okoz nagy gondot megérteni a másik nyelvén írott szövegeket. A szlovák nyelvjárások eltéréseket mutatnak a szlovák írott nyelvtől és a cseh nyelvtől is.
== A szlovák ábécé ==
190 ⟶ 188 sor:
Példák: '''Hybe''' ['ɦibɛ], '''Levice''' ['ʎɛviʦɛ], '''cudzí''' ['ʦuʣi:], '''Fatra''' ['fatra], '''Magura''' ['magura], '''Dunaj''' ['dunaj], '''zrážka''' ['zra:ʃka], '''Komárno''' ['koma:rno], '''Poprad''' ['poprat], '''Muráň''' ['mura:ɲ], '''veľký''' ['vɛʎki:], '''textil''' [tɛkstil], '''Zlieskov''' ['zʎɪ̯ɛskou].
A lágy mássalhangzók után csak lágy ''i, í''; a kemény mássalhangzók után csak kemény ''y, ý'' állhat. A semleges mássalhangzókhoz tartoznak a kiválasztott szavak (vybrané slová), amely szavakban a mássalhangzók után ''y, ý'' áll. Ezeket Martin Hattala határozta meg az orosz szótőalakok keménysége/lágysága alapján. Néhány szónak ezáltal kettős alakja született, például byť-biť (létezni-verni). Az '''f''' után csak a fyzika szóban van ''y''.
A '''d, l, n, t''' betűk idegen eredetű szavakban, pl. '''telefón''', néhány ősi szláv szóban, pl. '''ten, jeden, vtedy''', valamint a hímnemű többes számban, pl. '''tí odvážni mladí muži''' [tiː odvaːʒni mladiː muʒi] nem lágyulnak '''e, i, í''' előtt. Hasonlóan a melléknévi '''-e''' végződés sem lágyít: '''krásne''' [kraːsnɛ]. Ezzel szemben egyes nyelvjárásokban az '''ľ''' és a '''le, li''' kapcsolatokban az '''l'''-et nem ejtik lágyan. Az '''é''' betű soha nem lágyít.
196. sor:
=== Hangsúly ===
Az irodalmi nyelvben a hangsúly az első szótagon van, mint a [[cseh nyelv|cseh]] és [[magyar nyelv]]ben, bár a kelet-szlovákiai nyelvjárások az utolsó előtti szótagot hangsúlyozzák a [[lengyel nyelv|lengyelhez]] hasonlóan.<!-- gondolom a fő és mellékhangsúly nem érdekes… ha igen akkor beírhatom azt is
szerintem nem fontos, de érdekes, hiszen külön verselési forma is alapszik rajta, én már nem teljesen emlékszem rá, hogy hogy van, ezért nem akarok hülyeséget írni (szerkesztő2) -->
=== Ritmustörvény ===
215 ⟶ 217 sor:
A hivatalos szlovák nyelvtan definíciója kimondja, hogy az '''-e''' és '''-i''' végű idegen keresztneveket '''nem''' ragozzák. (Ide tartozik pl. a magyar Emese név, vagy pl. az olasz Luigi)
==== A főnevek többes száma ====
A szlovákban a többes szám jelét az egyes szám helyére tesszük.
* hímnemben:
225 ⟶ 227 sor:
** a semlegesnemű főnevek többes számú végződései az alábbiak: '''-á/-ia'''; '''-atá''' vagy '''-ence''' a "fiókaneveknél". '''(dievčatá és a dievčence is helyes)'''
==== A főnévragozás ====
A tradicionális szlovák főnévragozás 7 esetet különböztet meg:
* '''Nominativ''' - alanyeset
231 ⟶ 233 sor:
* '''Dativ '''- részeshatározó eset
* '''Akuzativ '''- tárgyeset
* '''Vokativ - '''megszólító eset - '''mostanra már eltűnt a nyelvből,''' helyette alanyesetet használnak (irodalmi művekben találkozhatun fele, például Zuzka (N) - Zuzko (V))
* '''Lokál - '''helyhatározó vagy elöljárós eset. Ebben az esetben '''mindig''' van [[elöljárószó]]
* '''Inštrumentál '''- társ, illetve eszközhatározó eset
===== '''Ragozási minták:''' =====
Hímnem, élő, egyes szám:
{| class="wikitable"
363 ⟶ 366 sor:
Hímnem élettelen és semleges nemben, egyes szám lokál akkor lesz -u, ha a szótő ''k'',''h'',''ch'' vagy ''g''-ra végződik.
Genitív többes számban, női és semleges nemben, az utolsó magánhangzó eltűnik és az előtte lévő szótag meghosszabbodik, kivéve dlaň´, kosť, idea, vysvedčenie és múzeum mintákban. Hosszabbulás helyett ejtéskönnyebbítő ''ie'' vagy ''ô'' betű is kerülhet a szóba, vagy ha az utolsó előtti szótag már eleve hosszú, akkor az nem változik.
'''Érdekesség:''' az ''okno'' (ablak) és az ''okienko'' (kisablak) szónak is ''okien'' a többes számú genitív alakja.
462 ⟶ 468 sor:
| '''Instrumentál''' || cudz''ími'' || cudz''ími''
|}
=== Névmások ===
====Birtokos névmások ragozása====
484 ⟶ 492 sor:
|-
| '''Inštrumentál''' || moj''ím'' || moj''ou'' || moj''ím'' || naš''ím'' || naš''ou'' || naš''ím''
|}
505 ⟶ 512 sor:
|}
===
=== Igék ===
====Visszaható igék====
A visszaható igéket '''sa''' vagy '''si''' tag jelöli a mondatban, e kettő nem cserélhető fel egymással. Egyes igékhez mindkettőt használhatjuk, de ez az ige jelentését megváltoztatja: '''pýtať sa''' - kérdez, '''pýtať si''' - kér. (Bár az utóbbi helyett inkább a ''prosiť si'' igét használják.) A sa vagy si jelölőszó helye kötött. Jelen időben a mondatnak vagy a tagmondatnak a második szava: ''Prosím si'' (kérek), ''Ja si prosím'' (én kérek).
Vannak olyan visszaható igék, amelyeknél a '''sa''' tagot '''sám seba''' (''saját magamat''), a '''si''' tagot '''sám sebe''' (''saját magamnak'') rövidítéseként magyarázhatjuk: '''obúvať sa''' - '''lábbelit húz''' (általában), '''obúvať si topánky''' - '''cipőt vesz fel''' (van tárgy).
=== Határozószavak ===
=== Előljárószavak, kötőszavak ===
== Példaszöveg ==
534 ⟶ 549 sor:
* [http://www.pitt.edu/~armata/dialects.htm Szlovák nyelvjárások térképe]
* [http://www.qnell.com/ Szlovák-magyar-szlovák szótár]
* [http://www.linguin.net/ Szlovák-magyar-szlovák szótár]
* [http://www.otpalca.sk/ Angol-szlovák-angol szótár]
* [http://www.cassovia.sk/dict.php3?fr=an&sl= Szlovák-angol-szlovák szótár]
541 ⟶ 557 sor:
* Edita Cherková, Magyar - Szlovák Kéziszótár, ISBN 80-967693-7-5
* PhDr. Tankó László, Szlovák - Magyar Kéziszótár - Slovensko - Maďarský Príručný Slovník ISBN 80-967693-6-7
* [http://www.slovina.szm.com/slovina.html Szlovák nyelvtani összefoglaló]
{{Szláv nyelvek}}
{{Az EU hivatalos nyelvei}}
| |||