„II. Frigyes szicíliai király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
zöld link kékre
58. sor:
| házastárs4 =
| gyermekei =''Feleségétől:''<br />1. [[II. Péter szicíliai király|Péter]] (1304–1342)<br />2. Ruggero (1305–fiatalon)<br />3. [[Aragóniai Konstancia ciprusi királyné|Konstancia]] (1306–1344)<br />4. Manfréd ([[1307]]–[[1317]])<br />5. Izabella (Erzsébet) ([[1310]]–[[1349]])<br />6. [[II. Vilmos athéni herceg|Vilmos]] ([[1312]]–[[1338]])<br />7. [[II. János athéni herceg|János]] ([[1317]]–[[1348]])<br />8. Katalin ([[1320]]–[[1342]] után)<br />9. Margit ([[1331]]–[[1377]])<br />''Ágyasától, [[Sormella Szibilla]] úrnőtől:''<br />10. Erzsébet (–[[1341]])<br />11. Alfonz Frigyes ([[1290]] (körül)–[[1335]]/[[1338|38]]/[[1339|39]])<br />12. Eleonóra<br />13. Sancio (–[[1334]] körül)<br />14. Orlando ([[1296]]–[[1361]])
| édesapa =[[III. Péter aragóniai király|III. Péter]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón]] és [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai király]] (1239–1385)
| édesanya =[[Hohenstaufen Konstancia aragóniai királyné|Hohenstaufen Konstancia]] szicíliai királyi hercegnő (1249–1302)
| lábjegyzet =
}}
'''II. Frigyes''' ([[Barcelona]], [[1271]]/[[1272|72]]. [[december 13.]] – [[Paternò]], [[Szicília]], [[1337]]. [[június 25.]]), más számozás szerint '''III. Frigyes''',<ref>[[II. Frigyes német-római császár]] ''I. Frigyes'' néven ''Szicília királya'' is volt, de a császári számozást megtartva, dédunokája, II. Frigyes ''III. Frigyes''ként is számon volt tartva.</ref> [[szicíliai nyelv|szicíliai olaszul]]: '''Fidiricu III di Sicilia''', [[katalán nyelv|katalánul]]: '''Frederic II de Sicília''', [[Spanyol nyelv|spanyolul]]: '''Federico II de Aragón''', [[olasz nyelv|olaszul]]: '''Federico d'Aragona''', [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|Szicília királya]].<ref>[[1302]]. [[augusztus 31.]] – [[1314]]. [[augusztus 9.|augusztus 9-éig]] és [[1372]]-től [[1392]]. [[május 21.|május 21-éig]] a szigetország elnevezése ''Trinacriai Királyság'' volt, megkülönböztetve a másik, nápolyi székhelyű Szicíliai Királyságtól, amelynek a hivatalos elnevezése mindvégig ''Szicíliai Királyság'' maradt.</ref> A [[Barcelonai-ház]] szicíliai királyi ágának alapító tagja. Anyja révén [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] [[Nyugati császárok listája|német-római császárnak]] és [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai királynak]] a dédunokája, apja révén pedig [[II. András magyar király]] dédunokája.
 
== Élete ==
Édesapja [[III. Péter aragóniai király|III. Péter]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]], ''I. Péter'' néven [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai király]], [[I. Jakab aragóniai király|I. Jakab]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón királynak]] és [[Magyarországi Jolán aragóniai királyné|Árpád-házi Jolán]] magyar királyi hercegnőnek, [[II. András magyar király]] és [[Courtenay Jolán magyar királyné|Courtenay Jolán]] konstantinápolyi latin császári hercegnő egyetlen gyermekének a legidősebb fia.
Édesanyja [[Hohenstaufen Konstancia aragóniai királyné|Hohenstaufen Konstancia]] szicíliai királyi hercegnő, [[Manfréd szicíliai király|I. (Hohenstaufen) Manfréd]] ([[1232]]–[[1266]]) [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai királynak]], [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], valamint [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai király]] és [[Bianca Lancia buscai őrgrófnő|Bianca Lancia]] buscai őrgrófnő házasságon kívüli kapcsolatából származó törvényesített fiának, valamint első feleségének, [[Savoyai Beatrix szicíliai királyné|Beatrix]] savoyai grófnőnek<ref>Savoyai Beatrix szicíliai királyné [[IV. AmadeusAmadé savoyai gróf]] lányaként jött a világra.</ref> volt az egyetlen gyermeke.
 
Frigyes volt a harmadszülött fiú, így kevés esélye volt trónra kerülni. Ugyanakkor annak ellenére sem lett király, hogy idősebb bátyjának, [[III. Alfonz aragóniai király]]nak törvényes utódok nélküli halála ([[1291]]) után az Aragóniai Királyságot Frigyes kisebbik bátyja, [[II. Jakab aragóniai király|I. Jakab]] [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai király]] örökölte meg. Ugyanis az eddig egymástól független uralkodók által kormányzott két önálló királyság egy kézbe került. Továbbá Jakab az öccsét [[1291]]. [[július 12.|július 12-én]] csak Szicília helytartójává nevezte ki, és nem mondott le a javára a királyságról. Jakab az [[1295]]. [[június 20.|június 20-án]] megkötött [[Anagni Szerződés]]ben ugyanakkor kötelezettséget vállalt arra, hogy lemond a szicíliai királyi címéről, a Szicíliai Királyság pedig [[VIII. Bonifác pápa|VIII. Bonifác pápára]] átszáll, majd pedig az visszaszáll az [[Anjou-ház]]ra. Viszonzásul a szerződés értelmében a pápa [[Szardínia királyainak listája|Szardínia királyává]] fogja kinevezni Jakabot, melyre [[1297]]. [[április 4.|április 4-én]] [[Róma|Rómában]] került sor, és [[II. Károly nápolyi király]] lányát, [[Anjou Blanka aragóniai királyné|Anjou Blankát]] feleségül adják Jakabhoz, ami [[1295]]. [[november 1.|november 1-jén]] történt meg. A szicíliai rendek tiltakoztak e szerződés ellen, és erre válaszul az eddigi helytartót, Frigyest [[1295]]. [[december 11.|december 11-én]] [[Palermo|Palermóban]] előbb Szicília urává, majd [[1296]]. [[január 15.|január 15-én]] [[Catania|Cataniában]] már királlyá választották, és [[1296]]. [[március 25.|március 25-én]] [[Palermo|Palermóban]] megkoronázták.
 
Frigyest, aki [[II. Frigyes német-római császár|II. (Hohenstaufen) Frigyes]] ([[1194]]–[[1250]]) [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai király]] és [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] dédunokája volt, az akkor keringő jóslatok szerint az új II. Frigyesnek nevezték, és nem hazudtolta meg a nevét, hiszen őt is, mint annak idején dédapját, a római pápa többször is kiátkozta, és ennek ellenére is mindkettejüknek sikerült az ellenséges támadásokat visszaverniük és Szicília függetlenségét megőrizniük.
 
Frigyes házasságát a két vetélkedő Szicíliai Királyság – az Itália déli részén fekvő [[nápoly]]i központú és a Szicília szigetén elterülő [[Palermo|palermói]] székhelyű – kiegyezése hozta meg. Két testvére már nápolyi-szicíliai királyi herceget és hercegnőt kapott házastársul a béke zálogaként: bátyja, [[II. Jakab aragóniai király|II. Jakab]] ([[1267]]–[[1327]]) [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón]] és [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai király]] [[1295]]. [[november 1.|november 1-jén]] feleségül vette [[Anjou Blanka aragóniai királyné|Anjou Blanka]] nápolyi-szicíliai hercegnőt, húga, [[Aragóniai Jolán nápolyi trónörökösné|Jolán]] hercegnő ([[1273]]–[[1302]]) ([[1280]]–[[1310]]) pedig [[1297]]. [[március 23.|március 23-án]] [[Róbert nápolyi király|Anjou Róbert]] ([[1278]]–[[1343]]) nápolyi trónörököshöz ment feleségül, aki [[1309]]-től, már az aragón-szicíliai felesége halála után [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai (nápolyi) király]] lett.<ref>I. Róbert második felesége, [[Aragóniai Sancia nápolyi királyné|Aragóniai Sancha]] ([[1285]]–[[1345]]) szintén a Barcelonai-házból került ki, aki az uralkodóház mallorcai ágából származott.</ref>
 
[[1302]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] a [[Castronovo di Sicilia|castronovói]]<ref>Castronovo mai hivatalos neve ''Castronovo di Sicilia'', [[szicíliai nyelv|szicíliai olaszul]]: ''Castrunovu''.</ref> előzetes békében először ismerték el a két Szicília külön állami létét. A tárgyalások idején felmerült, hogy a szicíliai trónon [[1296]]-ban a bátyját, II. Jakabot követő II. Frigyes Szicília helyett a már nem létező ''Albán Királyságot'' vagy a ''Ciprusi Királyságot'' kapná meg, ez utóbbinál ez esetben az uralkodó Lusignan-házat trónfosztanák, de Frigyes visszautasította ezeket az ajánlatokat. Végül megállapodtak a felek, hogy II. Frigyes élete tartamáig uralkodhat Szicília szigete felett, melyet leendő felesége, Eleonóra hozományaként igazgathat, de halála után a sziget visszaszáll az Anjou-házra, és a két Szicília egy uralkodó alatt egyesül. A végül [[1302]]. [[augusztus 29.|augusztus 29-én]] megkötött [[caltabellotta]]i<ref>Caltabellotta [[szicíliai nyelv|szicíliai olaszul]]: ''Cataviddotta''.</ref> békében kikötötték, hogy II. Frigyes Szicília sziget uralkodójaként a ''Trinacria királya'' címet viseli, a ''Szicília királya'' cím pedig a nápolyi központú országrészt illeti. Kikötötték még, hogy II. Frigyes leendő fiai új királyságokat kapnak majd, vagy pénzbeli kárpótlásban részesülnek Szicília öröksége helyett.
80. sor:
[[1321]]. [[április 18.|április 18-án]] II. Frigyes az elsőszülött fiát, Péter trónörököst társuralkodóvá nevezte ki, megtette királyi helytartóvá, majd másnap, [[1321]]. [[április 19.|április 19-én]] Szicília királyává koronáztatta ''II. Péter'' néven, annak ellenére, hogy [[XXII. János pápa]] kiátkozta II. Frigyest, ami alól csak utódja, [[XII. Benedek pápa]] oldozta fel [[1335]]-ben.
 
II. Frigyes elsőszülött fiának, II. Péter [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|ifjabb szicíliai királynak]] a feleségét úgy választotta ki, hogy az a nápolyi [[Anjou-ház]]zal szemben legitimizálja a Barcelonai-ház uralmát Szicíliában. A szicíliai királyi család számára fontos volt, hogy Péter felesége egykori királynéjuknak, [[IV. Konrád német király|IV. Konrád]] feleségének, [[Bajor Erzsébet német királyné|Bajor Erzsébetnek]] volt az unokája. Ennek volt köszönhető, hogy Péter ifjabb király [[1322]]. [[április 23.|április 23-án]] [[Catania|Cataniában]] feleségül vette [[Görzi Erzsébet szicíliai királyné|Görzi Erzsébet]] karintiai hercegnőt, [[II. Ottó karintiai herceg]] és [[Piast Eufémia karintiai hercegné|Piast Eufémia]] liegnitzi hercegnő leányát. Görzi Erzsébet apja, II. Ottó [[Bajor Erzsébet német királyné|Bajor Erzsébet]] [[Német császárnék és királynék listája|német]], szicíliai és jeruzsálemi királynénak, [[IV. Konrád német király]] özvegyének volt a fia annak második házasságából [[II. Menyhért karintiai herceg]]gel. Péter feleségénak anyja, Piast Eufémia pedig [[Boldog Jolán]] lengyel hercegnének, [[IV. Béla magyar király]] lányának volt az anyai unokája, valamint [[Piast Erzsébet magyar királyné]]nak az elsőfokú unokatestvére.
 
II. Frigyes és Eleonóra házassága termékenynek bizonyult, több fiú született, mely megalapozta a Barcelonai-ház szicíliai ágát a XIV. században, de végül a [[pestis]] férfi ágon kihalásra ítélte az uralkodócsaládot a XV. századra.
90. sor:
== Gyermekei ==
* Feleségétől, [[Anjou Eleonóra szicíliai királyné|Anjou Eleonóra]] szicíliai (nápolyi) hercegnőtől ([[1289]]–[[1341]]), 9 gyermek:
** [[II. Péter szicíliai király|Péter]] ([[1304]]–[[1342]]), ''II. Péter'' néven [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai király]] (ur: [[1337]]–[[1342]]), felesége [[Görzi Erzsébet szicíliai királyné|Görzi Erzsébet]] ([[1298]]–[[1352]]), [[II. Ottó karintiai herceg]] leányaként [[Bajor Erzsébet német királyné|Bajor Erzsébet]] [[Német császárnék és királynék listája|német]], szicíliai és jeruzsálemi királynénak, [[IV. Konrád német király|IV. Konrád]] [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicíliai]], [[Német királyok listája|német]] és [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi király]] özvegyének volt az unokája, 10 gyermek
** Ruggero ([[1305]]–fiatalon)
** [[Aragóniai Konstancia ciprusi királyné|Konstancia]] ([[1306]]–[[1344]]), 1. férje [[II. Henrik ciprusi király|II. Henrik]] ([[1271]]–[[1324]]) [[A Ciprusi Királyság uralkodóinak listája|ciprusi]] és [[jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi király]], 2. férje [[IV. Leó örmény király|IV. Leó]] ([[1309]]–[[1341]]) [[Örményország uralkodóinak listája|örmény király]], 3. férje [[Lusignan János ciprusi régens|Lusignan János]] ([[1329]]/[[1330|30]]–[[1375]]) ciprusi királyi herceg, mindhárom házassága gyermektelen maradt
96. sor:
** [[Aragóniai Izabella bajor hercegné|Izabella]] (Erzsébet) ([[1310]]–[[1349]]), férje II. István alsó- és felső-bajor herceg ([[1319]]–[[1375]]), [[IV. Lajos német-római császár]] fia, 4 gyermek
** [[II. Vilmos athéni herceg|Vilmos]] ([[1312]]–[[1338]]) [[Athéni Hercegség|athéni herceg]] ''II. Vilmos'' néven , felesége Aragóniai Mária ([[1310]]–[[1364]] előtt), II. Jakab, Xèrica (Jérica) bárója lánya, nem születtek gyermekei
** [[II. János athéni herceg|János]] ([[1317]]–[[1348]]) ''II. János'' néven [[Athéni Hercegség|athéni herceg]], [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|szicília régens]], felesége Cesarina (Cesarea), Pietro Lancia, Delia ura, Caltanissetta grófja lánya, 3 gyermek, többek között:
*** [[I. Frigyes athéni herceg|I. Frigyes]] ([[1340]]–[[1355]]), [[Athéni Hercegség|Athén hercege]], nem nősült meg, gyermekei nem születtek
** [[Aragóniai Katalin (apáca)|Katalin]] ([[1320]]–[[1342]] után) apáca
127. sor:
{{s-start}}
{{s-bef|before='''[[II. Jakab aragóniai király|I. (Igazságos) Jakab]]'''}}
{{s-ttl|title=[[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|Szicília királya]] [[Fájl:Aragon-Sicily Arms.svg|50px]]|years=1296 – 1337}}
{{s-aft|after='''[[II. Péter szicíliai király|II. Péter]]'''}}
{{s-start}}