„Épületek hőszigetelése” változatai közötti eltérés

1-2 helyesírási hiba, 2 hibás forrás link frissítése, új fejezet - belső oldali szigetelés hozzáadása.
a (nem utolsó sorban → nem utolsósorban AWB)
(1-2 helyesírási hiba, 2 hibás forrás link frissítése, új fejezet - belső oldali szigetelés hozzáadása.)
A hőszigetelő rendszerekben a falak szigeteléséhez általában polisztirol (hungarocell) vagy kőzetgyapot hőszigetelő lapokat használnak. Ezeket ajánlott a falak külső részére rögzíteni, mivel a belső oldali hőszigetelés bizonyos esetekben hőhidak kialakulásához, így penészesedéshez vezethet.
A lábazati szigeteléshez a minimális vízfelvevő képességű és nagy nyomószilárdságú XPS lapokat használják.
 
== Belső oldali szigetelés ==
Bizonyos esetekben viszont csak beltéri szigetelés alkalmazható. Ilyen körülmények lehetnek például:
 
* Panellakás
* Műemléki, vagy műemlék jellegű épület
* Tagolt, díszített homlokzatú épület
 
Ilyen épületek esetén alternatív megoldás lehet a belső falak szigetelése. Ennek a megoldásnak a kivitelezhetősége leginkább attól függ, hogy milyen anyagból van a fal. Beltéri szigetelés esetén hidegebb lesz a külső fal, így a fagyhatár az épület szerkezetébe kerül, ami károsodhat, ha az fagyra érzékeny anyagból készült. A beton, tömör tégla, és a kő nem érzékeny erre, a korszerű lyukacsos téglák viszont igen.
 
Fontos a szigetelést légmentesen zárni a belső tér felől hogy pára ne juthasson mögé, ami lecsapódva penészedést okozhat. Az EPS lappal ellentétben a zárt cellás XPS csekély vízfelvétele miatt belső szigetelésre hatékony megoldás.<ref>[http://www.festekes.hu/xps/ Beltéri szigetelés XPS lapokkal]</ref>
 
== Tetőszigetelés ==
Az ablakok általában az épületek hőveszteségének tekintélyes részéért felelősek, ezért már a legkorábbi időkben igyekeztek növelni a hőszigetelő tulajdonságaikat. A legkezdetlegesebb megoldás a szimpla ablak helyett a kétrétegű, pallótokos és kapcsolt gerébtokos ablak, ahol a két ablakszárny közti levegő biztosítja a hőszigetelést. Az energiaválság után, a '70-es években kezdtek elterjedni a kétrétegű, majd az évtized végén a háromrétegű ablaküvegek. Manapság már nem elsősorban a rétegek számának növelése a cél. A modern hőszigetelő üvegek gyártásánál levegő helyett nemesgázzal vagy vákuummal töltik ki az üvegtáblák közti hézagot, ami nagymértékben, akár 20%-kal is csökkentheti a hőáteresztési képességet.
 
Az üvegfelületet ezekezen felül sokszor ellátják egy úgynevezett Low-E (Low-emission) bevonattal, mely a hosszúhullámú infravörös sugarakat visszatükrözi az épületbe. EZEz a megoldás a dupla ablakhoz képest kb. felére csökkenti az egyes ablakokon keresztüli hőveszteséget.<ref>[http://www.skyfolwesselenyi.hucom/files/Window_historyablak-tortenete.pdf Az ablak rövid története]</ref><ref>[http://www023app01.sunguardglassguardian.hucom:16200/SunguardEuropeHungarian/SpecificationsResources/FAQs/index.htm#1 Sunguardglass]</ref>
 
== Lábazati szigetelés ==
50

szerkesztés