„Esztergom története” változatai közötti eltérés

A városba visszatérő [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] egy újabb inváziótól tartva a királyváros polgárait a várba rendelte, a királyi palotát és a várat az [[érsek]]eknek adományozta, és székhelyét [[1256|1256-ban]] [[Buda (történelmi település)|Budára]] helyezte át, ő családjával együtt az esztergomi [[ferencesek]]nek a tatárjáráskor elpusztított és általa fényesen újjáépített templomába temetkezett [[1270|1270-ben]]. [[1256|1256-ban]] a polgárság megunva a [[Szent István tér (Esztergom)|várhegyi]] szállását visszaköltözött az újjáépülő királyi városba, ami sosem nyerte vissza régi gazdagságát és hatalmát. A város a [[káptalan]] tulajdona lett, az ő földjén épült fel az új városháza. Ennek feltétele pedig az ősi vámmentesség jogáról való lemondás volt. A várat ezután az érsekek építették tovább. Övék volt a vár alatti [[Víziváros (Esztergom)|Víziváros]] is, mely 1239-ben kapott városjogokat. A valóban város jellegű és méretű, „[[Királyi városrész (Esztergom)|Királyi város]]” fallal kerített magja azonban továbbra is királyi fennhatóság alatt maradt. A szerzetesrendek egész sora tért vissza vagy telepedett meg az egyházi központban. [[1243|1243-ban]] a király oklevélbe foglalta az odaköltözött [[örmények]] kiváltságait. Ebből arra lehet következtetni, hogy a [[12. század|12]].–[[13. század]] fordulóján megkezdődött az örmények [[Magyarország]]ra, de főleg Esztergomba való betelepülése. A kiváltság – egyebek mellett – biztosította az esztergomi örményeknek az áruik után az egész országban járó vámmentességet.<ref name="Zolnaykkegom">ZolnalyZolnay László: A középkori Esztergom</ref><ref name="regeszetibar">Horváth István: Régészeti barangolások Magyarországon</ref><ref name="Borovszky">dr. Borovszky Samu:Esztergom vármegye</ref><ref name="muemlekek">Dercsényi Dezső-Zolnay László: Magyar Műemlékek: Esztergom</ref>