„Közalapítvány” változatai közötti eltérés

tatarozás vége
(tatarozás vége)
{{elavult}}
Ún. '''közalapítvány'''t hozhatott létre a korábbi hatályos jog szerint az [[Országgyűlés]], a [[Kormány]], valamint a [[helyi önkormányzat]] képviselő-testülete, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. A Ptk. 74/G. §-a megállapította a közalapítvány különös szabályait, egyebekben a közalapítványra az [[alapítvány]]ra vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni.
 
Ún.A '''közalapítvány'''t hozhatottolyan sajátos [[alapítvány]], létreamelyet a korábbikorábban hatályos magyar jog szerint az [[Országgyűlés]], a [[Kormány]], valamint a [[helyi önkormányzat]] képviselő-testülete, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. TörvényA közalapítványPolgári létrehozásáttörvénykönyv kötelezővé1993-ban teheti. A Ptk.beiktatott 74/G. §-a megállapítottaállapította meg a közalapítvány különös szabályait,. egyebekbenEgyebekben a közalapítványra az [[alapítvány]]ra vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni. A közalapítvány alapítására jogosult szervek ugyanakkor nem voltak jogosultak az általános szabályok szerinti alapítványok létrehozására.
A 2006. évi LXV. törvény 2006. augusztus 24. napjától hatályon kívül helyezte a Ptk 74/G. §-t. Így közalapítványok már nem hozhatók létre, a korábbiak azonban tovább működhettek.
 
A 2006. évi LXV. törvény 2006. augusztus 24. napjától hatályon kívül helyezte a Ptk 74/G. §-t. ÍgyÚj közalapítványok azóta már nem hozhatók létre, a korábbiak azonban tovább működhettekműködhetnek.
 
== Történetéből ==
 
A közalapítványt már 19. századi jogunk ismerte. A közalapítványi javak és az alapítvány között csupán a cél kijelölése tekintetében volt különbség. A magyar közalapítványi javak ingatlan és ingó jószágokból, valamint jelentékeny pénztőkéből állanak, amelyek természetük szerint voltak beosztva az egyes szakminiszterek kezelése alá, a legtöbb közülük a vallás- és közoktatási minisztérium ügykörébe.
A közalapítványt már 19. századi jogunk ismerte. A Pallas nagy lexikona az alábbi két szócikket szentelte e témának:
 
=== Közalapítványi javak ===
 
"v. röviden közalapok, azok az ingó és ingatlan jószágok, amelyek bizonyos általánosságban megjelölt kulturális v. karitativ célzattal adattak át egyes hatóságoknak kezelés és felhasználás végett. Ezekkel ellentétben alapítványoknak nevezik a gyakorlati életben alkalmazott terminologia szerint azokat a nyilvános kezelés és ellenőrzés alatt álló javakat, amelyek meghatározott, konkrét célra rendeltettek (l. Alapítvány). A két rokon fogalom között tehát csupán a cél kijelölése tekintetében van különbség. A magyar K. ingatlan és ingó jószágokból s jelentékeny pénztőkéből állanak, amelyek természetük szerint vannak beosztva az egyes szakminiszterek kezelése alá, közülök legtöbb esik a vallás- és közoktatási minisztérium ügykörébe. Legfontosabbak a következők: 1. A magyarországi katolikus vallás-alap (l. Vallás-alap); 2. A magyarországi katolikus tanulmányi alap (l. Tanulmányi alap); 3. Az egyetemi alap (l. Tudomány-egyetemi alapok); 4. A magyarországi református közalap ( [[Baldácsy-alapítvány]]); 5. Ludovika-alapítvány (Ludovika-akadémia) stb. Mindezen K.-on kivül még sokféle más célokra rendelt magyar K. is vannak, amelyeknek eredete nagyon különböző forrásokra vezethető vissza s ezek szerint jogi természetük is nagyon különböző. Igy p. a tanulmányi és a vallás-alapnak tulajdonjogi természete ma annyira vitás, hogy e K. nem is vétetnek fel az államnak a törvényhozás elé terjesztett költségvetéseibe és zárszámadásaiba, hanem azoknak felügyelete és ellenőrzése ideiglenesen külön ellenőrző-bizottságra van ruházva. A többi K. azonban a miniszterek rendes alkotmányos felelőssége mellett kezeltetnek."
 
A legfontosabbak a következők voltak:
=== Közalapítványi királyi ügyigazgatóság ===
# A magyarországi katolikus vallás-alap (Vallás-alap);
# A magyarországi katolikus tanulmányi alap (Tanulmányi alap);
# Az egyetemi alap (Tudomány-egyetemi alapok);
# A magyarországi református közalap ( [[Baldácsy-alapítvány]]);
# Ludovika-alapítvány (Ludovika-akadémia) stb.
 
Mindezen közalapítványokon kívül még sokféle más célokra rendelt magyar közalapítvány volt, amelyeknek eredete nagyon különböző forrásokra vezethető vissza és ennek megfelelően jogi természetük is nagyon különböző volt. Így pl. a tanulmányi és a vallás-alapnak tulajdonjogi természete annyira vitás volt a 19. század végén, hogy ezeket nem is vették fel az államnak a törvényhozás elé terjesztett költségvetéseibe és zárszámadásaiba, hanem azoknak felügyeletét és ellenőrzését ideiglenesen külön ellenőrző-bizottságra ruházták. Az egyéb közalapítványi javakat viszont a miniszterek rendes alkotmányos felelőssége mellett kezelték.
"1849. a mindenkori kormányoknak az összes közalapok és alapítványok jogügyeiben intéző és tanácsadó közege volt. A szabadságharc után megszünt és az abszolut-korszak alatt összes teendőit a kincstári jogügyigazgatóság látta el. Az alkotmány helyreállítása után a harmadik felelős minisztérium alatt újra felállították s eljárását az 1867 szept. 27-én 10,165. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet utasításai szabályozzák. Jelenleg eredeti hatáskörén kivül, a miniszterek megbizása alapján és azok jogán gyakorolja azt a legfőbb felügyeletet, amely a király az 1723. LXX. t.-c. alapján megilletik. A K. hivatali szervezete 1894. módosíttatott, miáltal azonban hatáskörében semmi változás sem következett be."
 
=== A közalapítvány a Ptk. 74/G. §-ban ===
{{idézet|(1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az [[Országgyűlés]], a [[Kormány]], valamint a [[helyi önkormányzat]] képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.
== Források ==
 
* Polgári törvénykönyv 74/G. §
* A Pallas nagy lexikona
* Polgári törvénykönyv
[[Sárközy Tamás]]: Gazdasági státusjog. Aula kiadó. 360 - 361. old.