„Karthauzi Szent Brúnó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
 
'''Kölni''' vagy '''Karthauzi Szent Brúnó''' ([[Köln]],<ref name=nagylex/> [[1032]] körül<ref name=nagylex/> – [[Santa Maria dell'Eremo]],<ref name=nagylex/> [[1101]]. [[október 6.]]<ref name=nagylex/>) középkori remete, rendalapító.
 
== Élete ==
 
Brúnó [[Köln]]ben született rajnai nemes családból [[1032]] körül. Szülővárosában, majd a [[reims]]i székesegyház iskolájában folytatott tanulmányokat. [[1057]]-ben lett [[kanonok]] Reimsben, később pedig a székesegyház iskolájának vezetését bízták rá. [[1075]]-től érseki kancellár. Támogatta [[VII. Gergely pápa]] egyházreformtörekvéseit, majd [[1083]]-ban visszavonult a világi élettől [[Molesme]]-be [[Szent Róbert]] közelébe. Mivel idővel nézeteltérése támadt érsekével, hat társával [[Grenoble]]-ba költözött. Onnan [[Grenoble-i Szent Hugó]] [[1084]]-ben a [[Chartreuse]] (lat. Carthusia) nevű lakatlan völgybe irányította. Itt hozta még [[1084]]-ben létre Brúnóa bencés regulát szigorúan követő remeterendet, mely később [[karthauzi rend]] néven vált ismertté.<ref name=nagylex>Magyar nagylexikon, 4. kötet, 613–614. o.</ref>
37 ⟶ 39 sor:
[[1089]]–[[1090]]-ben Brúnó egykori tanítványa, [[II. Orbán pápa]] Itáliába hívta mesterét. Brúnó a neki felajánlott [[reggio]]i érsekséget nem fogadta el, hanem [[1091]]-ben [[Calabria|Kalábriá]]ba ment, és itt is alapított egy remeteséget [[Santa Maria della Torre]] néven. Itt halt meg [[1101]]-ben. A katolikus egyház szentként tiszteli, és ünnepét halála napján üli.<ref name=nagylex/>
 
== MagyarÉletrajza magyar nyelvemlékben ==
* Részletesen beszámol Karthauzi Szent Brúnó életéről a névtelen karthauzi szerzetes az [[1526]] körüli [[Érdy-kódex]]ben. (''Immáran lészen emléközet az nagy szent karthuziai szerzetnek eredetiről'' IN: ''A néma barát megszólal – Válogatás a karthauzi névtelen beszédeiből'', Magvető Kiadó, Budapest, 1985, ISBN 963 14 0415 3, 471–501. o.)