„Zöld Marci” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
''„Zöld Márton a nevem, 25 esztendős, tekintetes Bihar vármegyében fekvő Berettyó Újfalubul való születés, református, nőtelen, a Herceg Hessen Hamburg Nemes Regementbéli szökött katona, nemes személy vagyok... Hat esztendőket töltöttem el mind összesen temlecben. Elsősorban verekedésért, másodszor az újfalusi bíráktul erőszakosan elvett ökrökért, harmadszor két lovat elfogattatván Nánáson, annak utána katonának adattam... Most karácsonykor két esztendeje, hogy elszöktem Nagy Váradrul..."''
 
Már édesapja, Zöld Mihály is összeütközésbe került a törvénnyel, többször ült börtönben, bújdokolt. Zöld Marci az insurrectioból[[insurrectio]]ból hazatérve lépett apja nyomdokaiba. A berettyóújfalui[[berettyóújfalu]]i bíró marháit elhajtotta, ezért a vármegye egy év tömlöcre ítélte, onnan katonának adták, ahonnan megszökött, majd az egész Alföldet[[Alföld]]et bejárta. Útonállás, erőszakoskodás, ménes szétugratás kísérte útját. Egyszer aztán összetalálkozott az akkora már „országszerteországszerte elhíresedett haramiák vezérével", [[Palatinszki Pistával]], akivel szövetségre lépett és ettől kezdve együtt kalandoztak. Tevékenységük fő területe [[Bihar]] és [[Heves megye]] mellett a [[Hortobágy]] volt, de végül árulás miatt a pandúrokpandúr]]ok kezére kerültek. A statáriális bíróság Zöld Marcit, Palatinszkit és társaikat a fegyverneki pusztán [[1816]]. [[december 6.]]-án felakaszotta.
 
==Emlékezete==
A századfordulón a betyárokról[[betyár]]okról szóló fél-népi irodalom elburjánzása idején, a Zöld Marciról szóló ponyvák is napvilágot láttak.<ref>Szántó Imre: ''Zöld Marci. Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első évtizedében''. Eger, 1956</ref> Sorra születtek a népdalok, balladák, [[1817]]-ben már az ország valamennyi vásárában árulták a „Zöld Martzi és szeretője nótáji, és egymástól való bútsúzások" című ponyvát.
 
Népművészeti alkotásokban is megemlékeznek róla. Jó példa erre Oroszi György által [[1833]]-ban készített mángorló felirata:
 
''Szép volt az Mulatság Orczi Kortsmájában,
2 257

szerkesztés