„Falicsi magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

Javítgatások
a (Rosszkornyifog átnevezte a(z) Falicsi magyar fejedelem lapot a következő névre: Falicsi magyar nagyfejedelem: Lásd a Magyar Nagyfejedelemség vitalapját és a kurrens szakirodalmat)
(Javítgatások)
| koronázás helye =
| örököse =
| előd =[[Zolta magyar fejedelemnagyfejedelem|Zolta]] (?)
| utód =[[Taksony magyar fejedelemnagyfejedelem|Taksony]] (?)
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
| teljes_név =
| gyermekei =
| édesapa =[[Jutocsa]]
| édesanya =ismeretlen
| lábjegyzet =
| wikicommons =Fajsz of Hungary
== Élete ==
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''[[A birodalom kormányzásáról]]'' című művében írja, hogy a követjárás idején, [[948]]-ban Falicsi a magyarok fejedelme (''arkhón'', ''kephalé proton'').
Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi/ (''Fajsz'') létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi/Fajsz uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király”"király" lett. Ezt az információt szokás [[Taksony magyar fejedelem|Taksonyra]] vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget [[955]]-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.
Az, hogy Taksony Falicsitól vette át a főhatalmat, más meggondolásból is következik. Az ismert források alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a főhatalom Árpád családjában – „nomád öröklési szokás” szerint – az Árpád nemzetség egyes ágai között egymás után sorban, egymást váltva öröklődött, a születés sorrendjében. Ennek alapján Árpád halálakor [[Tarhacsi|Tarkacsu]] örökölte a főhatalmat, illetve ha már nem élt, akkor a fiatalabb testvér ága. Ha feltesszük, hogy a történész császár Árpád-fiakról közölt névsora egyben születési sorrendet is jelent, akkor valóban a Jutocsa ágából származó Falicsi után a Zolta ágából való Taksonynak kellett következni.
 
== Bíborbanszületett Konstantin a fejedelmi családról ==
[[Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|balra|230px|Árpád leszármazottai [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett KonstantinKónsztantinosz]] szerint]]
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII.Bíborbanszületett Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]]: ''A birodalom kormányzása'' című művének negyvenedik, "''A kavarok és turkok nemzetségeiről''" című fejezetében a következőt írja:
 
:„''Tudnivaló, hogy Árpád, Turkia nagy fejedelme négy fiút nemzett, az első Tarkatzú'' [Tarkacsu]''/[[Tarhos]], a második Jelekh'' [Jelek]''/[[Jelek (Árpád fia)|Üllő]], a harmadik Jutotza'' [[Jutas (Árpád fia)|Jutocsa]]'' és a negyedik Zalta'' [[Zolta magyar fejedelemnagyfejedelem|Zolta]].
 
:''Tudnivaló, hogy Árpád első fia, Tarkatzú'' [Tarkacsu]'', nemzette Tebelét'' [Tevel]'', második fia, Jelekh'' [Jelek]'', nemzette Ezelekh-et'' [Ézelő]'', harmadik fia, Jutotza'' [Jutocsa]'', nemzette Falitzi-t'' [Falicsi], '''''ki most fejedelem''''', ''negyedik fia, Zalta'' [Zolta] ''nemzette Takszit'' [Taksony].”<ref>A mű egy másik helyén viszont a történész császár azt írja, hogy „…Abban az időben Liuntina/[[Levente]], Árpád fia volt a fejedelmök[a Turkoknak]”, ami ellentmondásban van a fenti részekkel.</ref>
 
{{Magyar király
|előző=[[Zolta magyar fejedelemnagyfejedelem|Zolta]] |
|következő=[[Taksony magyar fejedelemnagyfejedelem|Taksony]]|
|évek=[[947]](?) – [[955]]|}}
 
{{Magyar királyok}}