„Dobszay László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Marczellm (vitalap | szerkesztései)
29. sor:
1956-ban a Fővárosi Zeneiskolai Szervezetek zeneirodalmi és [[kamarazene]] tanára, emellett 1966-ban a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] oktatója, illetve Kodály és [[Rajeczky Benjámin]] hívására a [[Magyar Tudományos Akadémia]] népzenekutató csoportjának tudományos munkatársa lett. 1968-ban távozott az FZSZ-től, majd 1970-től a Zeneakadémia kinevezett tanára lett. Ugyanebben az évben [[Szendrei Janka|Szendrei Jankával]] és Rajeczkyvel – elsősorban a gregorián zene, a késő középkori és liturgikus művek előadására – megalapította a [[Schola Hungarica]] énekkart, amellyel – a sikeres hazai fellépéseken kívül – vendégszerepelt többek között [[Ausztria|Ausztriában]], [[Olaszország]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Svédország]]ban, [[Csehország]]ban és [[Svájc]]ban. Az együttessel számos hangfelvételt készített, és sok elismerést aratott itthon és külföldön.
 
Az 1974-ben Zenetudományi Intézetté átnevezett kutatóközpontban 1975-től tudományos főmunkatársként dolgozott. 1975-ben védte meg a magyar népzene sirató-jellegű stílusáról írott kandidátusi értekezését, majd kinevezték a Zenetudományi Intézet [[régizene]]-történeti osztálya vezetőjévé. Az MTA Zenetudományi Bizottságának tagja, később elnöke lett. 1990-ben kinevezték a Zenetudományi Intézet népzenei osztályának, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola újonnan alapított egyházzene tanszakának vezetőjévé, majd 1992-ben egyetemi tanárrá. 1995-ben erőteljes szervező munkája révén jött létre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolája, amelyen belül az Egyházzenei alprogram vezetője lett. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2003-ban megvédte akadémiai doktori értekezését, majd 2005-ben [[professor emeritus|emeritálták]].
 
A régi zenéhez való vonzódása mellett a kortárs szerzők műveinek bemutatását is fontosnak tartotta, karmesterkén működött közre például [[Kurtág György]], [[Jeney Zoltán (zeneszerző)|Jeney Zoltán]] és [[Sáry László]] műveinek magyarországi bemutatóin és világpremierjein.