„Rajzfilm” változatai közötti eltérés

2 979 bájt hozzáadva ,  15 évvel ezelőtt
kis magyar rajzfilmtörténet
(+kat)
(kis magyar rajzfilmtörténet)
A '''rajzfilm''' filmművészeti ágazat, ami gyors egymásutánban vetített illusztrált képekkel hoz létre folyamatos mozgást (lásd még ''[[animáció]]''). Bár a szó minden ilyen típusú filmre vonatkoztatható, többségük gyerekek számára készül, ezért a nyugati típusú rajfilmektől eltérő munkákra gyakran nem is alkalmazzák. (Például a japán [[anime]] filmekre.) Hasonlóképpen a "rajzfilm" szót kerülni szokták a felnőtteknek szóló ([[pornográf]]) anyagokkal kapcsolatban (a tévedések elkerülése végett).
 
A rajzfilmfigurákat angolul ''"toon"''-nak hívják, a ''Roger nyúl a pácban'' című film alapján (a magyar változatban "firkák"). A szó a Warner Bros figurái, a ''Looney Tunes'' ("Bolondos dallamok"-néhány új fordításban egyenesen "flúgos firkák") nevéből ered. Különleges kísérlet volt a hagyományos film és a rajzfilm összeházasítására a ''Roger nyúl a pácban'' című alkotás, melyben a "flúgos firkák" valódi környezetben szerepeltek.
 
== A rajzfilm Magyarországon ==
A harmincas évektől kezdve sok animációs film (főleg reklám) került ki Halász János és [[Macskássy Gyula]] keze alól, míg végül a háború után, 1951-ben készült el ''A kiskakas gyémánt félkrajcárja'' című alkotás Macskássy irányításával, amit ma az első magyar rajz-játékfilmként ismerünk.
 
Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült, mint a ''Ceruza és radír'' vagy ''A pirospöttyös labda'' (ez utóbbi a gyermekfesztivál pálmáját hozta el Velencéből).
 
A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a ''Gusztáv'' (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult [[Mézga család]]. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint [[Jankovics Marcell]] népszerű sorozata, a ''Magyar népmesék'', vagy a ''Frakk a macskák réme'' és a ''Kérem a következõt!'' ([[Nepp József]] munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.
 
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a ''János vitéz'', Jankovics Marcell filmje. A másik korabeli siker a ''Lúdas Matyi'' volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint [[Dargay Attila]] alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például [[Ternovszky Béla]]: ''Modern edzésmódszerek'', és az 1981-ben Oscar-t kapott ''A légy'', [[Rófusz Ferenc]] animációa) több mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: ''Vuk'' és ''Szaffi'' (Dargay Attila), ''Háry János'' (Richly Zsolt), ''Hófehér'' (Nepp József), ''Macskafogó'' (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült ''Az idő urai''.
 
A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon.
 
Fontos megjegyezni, hogy az animációnak számos más területe van a rajzfilmen kívül, és ezek a technikák gyakran keverednek; a kilencvenes évektől pedig a számítógép jelentette segítség jelentősen átalakította a filmkészítés technikáját - ez látszik például a 2004-es ''Nyócker'' című filmen.
 
==Külső hivatkozások==
 
* [http://rajz.film.hu rajz.film.hu]
* [http://disney.go.com/disneyartclassics/index.html Disney art classics]
* [http://www.dreamworksanimation.com Dreamworks animation]
 
[[Kategória:Filmművészet]]
19

szerkesztés