„Görög gazdasági válság” változatai közötti eltérés

2009-től kezdve a pénzügyi piacokon a görög [[államkölcsön]]ök hozama erős növekedésnek indult.<ref>{{cite web|url=http://www.bpb.de/politik/wirtschaft/schuldenkrise/192977/hat-die-politik-der-troika-griechenland-genutzt| title=Hat die Politik der Troika Griechenland genutzt?|publisher=Bundeszentrale für politische Bildung (bpb)| datum=2014-11-00|accessdate=2015-07-17}}</ref> Görögországnak az államadósság és bruttó hazai termék aránya, a deficit illetve a kedvezőtlen [[adósminősítés]] miatt magas kockázati felárat kellett fizetnie az általa felvett kölcsönök után. Emiatt 2010. április 23-án Görögország egy három éves mentőcsomagért folyamodott 45 milliárd euró értékben, mivel a kormány nem volt képes az esedékes kölcsönök visszafizetésére.<ref name="Tagesschau_Chronik">{{cite web|url=http://www.tagesschau.de/wirtschaft/griechenland640.html| title=Chronik: Griechenlands Weg in die Krise| publisher=tagesschau.de| date=2013-04-12| accessdate=2015-07-17}}</ref> 2010-ben a hitelező országok mentőövet nyújtottak Görögországnak átmeneti kölcsönök és kezességek formájában. A következú években az [[Európai Központi Bank]] (EKB), az [[Európai Unió|EU]] és a [[Nemzetközi Valutaalap]] (IMF), amelyeket később trojkának is neveztek, több száz milliárd euró értékben nyújtott kölcsönt és kezességet. 2015 márciusban az euróövezet országai által nyújtott kölcsönöket ez EKB megvásárolta.<ref name="SPIEGEL-EZB-Staatsanleihen2015">{{cite web|url=http://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/ezb-anleihekaufprogramm-hat-begonnen-renditen-fallen-a-1022523.html| title=EZB-Kauf von Staatsanleihen: Das Billionenexperiment hat begonnen|publisher=SPIEGEL ONLINE| date=2015-03-09|accessdate=2015-07-17}}</ref> A hitelező intézmények és a görög kormány átfogó megszorítási intézkedések felül döntött. Ez többek között a bérek csökkentését jelentette,<ref name="austüberblick2012" /> például a közszolgálatban és a minimálbér esetében,<ref name="Sakellaropoulos2012">{{cite journal|Author=Theodoros Sakellaropoulos|title=Aussichten der griechischen Pensionen unter der Schulden-, Steuer- und Beschäftigungskrise|journal=Deutsche Rentenversicherung (DRV)| issue=04| year=2012| pages=201| url=http://www.researchgate.net/profile/Theodoros_Sakellaropoulos/publication/261135262_Aussichten_der_griechischen_Pensionen_unter_der_Schulden-_Steuer-_und_Beschftigungskrise/links/0f3175342899742760000000.pdf| accessdate=2015-07-17}}</ref> továbbá általános költségvetési megszorításokat és az [[általános forgalmi adó]] emelését. Ezen túl [[privatizáció]]t helyeztek kilátásba.<ref name="austüberblick2012">{{Cite book|Author=Klaus Busch, Christoph Hermann, Karl Hinrichs, Thorsten Schulten| publisher=Friedrich-Ebert-Stiftung| title=Eurokrise, Austeritätspolitik und das Europäische Sozialmodell: Wie die Krisenpolitik in Südeuropa die soziale Dimension der EU bedroht| series=Internationale Politikanalyse| year=2012| pages=1-37| ISBN=978-3-86498-360-3| url=http://library.fes.de/pdf-files/id/ipa/09444.pdf|accessdate=2015-07-17}}</ref> Ugyanakkor a közigazgatás javítására szolgáló intézkedéseket is bevezettek; ide tartozik a 2010. májusban megvalósított közigazgatási reform és az esetlegesen elhunytak számára teljesített nyugdíjkifizetések ellenőrzése.

 

A csökkenő bruttó hazai termékhez viszonyított adósság 2007 és 2014 között 107,2%-ról 177,1%-ra emelkedett minden intézkedés és segítség ellenére.<ref name="GenGovData2012" /><ref name="Eurostat2014">{{cite web|url=http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&plugin=1&language=de&pcode=teina225| title=Bruttoverschuldung des Staates: jährliche Daten – Code: teina225|publisher=Eurostat| date=2015-00-00|accessdate=2015-07-17}}</ref> 2013 márciusa óta Görögország [[defláció]]s spirálba került.<ref name="ZEITDeflation2014">{{cite web|url=http://www.zeit.de/wirtschaft/2014-03/griechenland-deflation-wirtschaftskrise| title=Griechenlands Preise fallen gefährlich: In Griechenland droht eine Spirale der Deflation|publisher=ZEIT ONLINE| date=2014-03-10| accessdate=2015-07-17}}</ref> A [[munkanélküliség]] erősen nőtt és 2014-re 26% körüli volt, a problémák mindenekelőtt az egészségügyi szektorban váltak súlyossá.<ref>Kentikelenis, Alexander et al.: [http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2813%2962291-6/abstract?cc=y= Greece's health crisis: from austerity to denialism], [[The Lancet]], Volume 383 , Issue 9918 , 748 – 753, 22. Februar 2014</ref>