„Holics” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  8 évvel ezelőtt
a
kisebb javítások
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Jegyzetek: Cervenkova
a kisebb javítások
27. sor:
}}
{{más|Halics}}
'''Holics''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Holíč,'' [[német nyelv|németül]] ''Holitsch,'' korábban ''Weisskirchen)'' város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nagyszombati kerület]] [[Szakolcai járás]]ában.
 
== Fekvése ==
[[Szakolca|Szakolcától]] 6&nbsp;km-re délnyugatra, a [[morvák|morva]]cseh határon fekszik.<br/>Földrajzi koordinátái: {{koord |48|48|48|N|17|09|42|E}} .
 
== Nevének eredete ==
36. sor:
 
== Története ==
Már a [[tatárjárás]] előtt vízivár állt itt, ekkor ''Fejéregyház'' volt a neve. A település a [[11. század]]ban a vár körül alakult ki. Első említése [[1205]]-ben ''Wywar'' néven történik. [[1228]]-ban [[II. András magyar király|II. András]] király határállomást létesített itt. Új vára a [[Morva (folyó)|Morva]] partján, a [[sasvár]]i határispánság váraként épült [[1256]] előtt, [[Sasvár]] helyett. Kezdetben királyi birtok volt, de még [[1299]] előtt [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] szerezte meg. [[1314]]-ben Luxemburgi János cseh király ostromolta a Csák Máté kezén levő várat, de a csehek csak ennek halála után, [[1321]]-ben tudták elfoglalni. [[1332]]-ben békekötéssel került vissza [[Magyarország]]hoz. A település a [[14. század]] folyamán fontos határmenti kereskedelmi központtá fejlődött. [[1389]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a [[Stiborici Stibor|Stíbor]] családnak adta. A vár uradalma ekkor már eléggé kiterjedt volt, északon a cseh határig, keleten [[Szenice|Szenicéig]], nyugaton a Morva folyóig ért. A várat a [[16. század]]ban várkastéllyá építették át. A [[17. század|17]]. [[18. század]]ban a [[Czobor]] és a Bakics családok birtoka voltbirtokolták. [[1736]]-ban a [[Habsburg-család|Habsburgok]]é lett, akik [[1749]] és [[1754]] között a várat kétemeletes nyaralónak építették ki, külső várárkát feltöltötték, ekkor kapta meg a település városi jogait. [[1746]]-ban [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc császár]] [[majolika]]gyárat alapított itt, melynek termékei híresek voltak.
 
Vályi András szerint ''"HOLICS. Mező Város Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, és evangelikusok, ’s számos zsidók, fekszik Pozsonyhoz négy méntföldnyire. Nevezetesíti e’ Várost, a’ pompás Királyi Vár, melly kő fallal, és sántzokkal vagyon körűl vétettetve, ’s az egész Városnak nagy díszt, és ékességet szolgáltat; híresítik egyszers’smind az egész Hazában esméretes holicsi fejér, és virágos asztali edények, mellyeknek készítő műhelyét Ferentz Tsászár 1746ban állíttattá fel, és azolta, mindenkor nagyobb tökélletességre emelkedik, ’s híresedik is. A’ Királyi kátsáknak vadászattyai is emlékezetet érdemlenek, mellyek itten leg inkább ősszel tartatnak, az ide való négy szegeletű tóban, nem puskával szokták vadászni a’ vad kátsákat, hanem mesterséges tőrös hállóval, mellyet a’ melly kátsák észre vesznek, és magokat repűlésekkel a’ veszedelemből ki szabadítani akárják, éppen akkor fogattatnak meg; és így a’ vadászat mind mulatságosabb, mind pedig hasznosabb, mert puska por nélkül történik, és egyszerre igen nagy számmal akadnak a’ hálóba; a’ Tsászári ménes is különösen nevezetes, melly Koptsánhoz nem meszsze vagyon. Határja jó, fája tűzre, és épűletre van, dohányt is sokat termesztenek lakosai, és szép jövedelmek van belőle, azon kivül keresetre jó módgyok, réttyei jók, legelője elég, piatza, malma helyben."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Holics, egy szép vegyes tót-ném. mv., Nyitra vgyében, s feje egy cs. k. uradalomnak, közel a Morva vizéhez, N. Szombathoz 6, Pozsonyhoz 10 mföldnyire. Hajdan erős várral dicsekedett, ugy hogy a Bocskay-háboruban bár többször ostromoltatott; mindazáltal Révay Péter várkapitány mindannyiszor megoltalmazta. Azonban Bethlen Gábortól elfoglaltatván, fegyver és tűz által nagyon megrongáltatott. Innen ragadta el Bakics Péter detrekői várába Forgách Susánnát Révay Ferencz feleségét, minekután a várat éjjel meglepte. – A régi időkben az ide tartozó uradalommal együtt a hatalmas Stibor vajda birta; későbben Révayaké lett, azután gr. Czoboré; ettől megvette I. Ferencz német császár, kinek halála óta mindig az uralkodó császár és király birtokában volt és van. – Utczái a városnak szélesek; házai csinosak; piacza, mellyen tartatnak héti- és országos vásárok, tágas. – A cs. k. mulatókastélyhoz egy kétszeres hársfasor, 2 hid, s ezen kivül 1–2 sáncz-árkon keresztülhuzott felvonó-hid viszen. A külsőben ezen sáncz-árkok közül a legszebb zöld pázsitot, a másodikban pedig kertet láthatni, mellyben legjobb izü gyümölcsös, burgundiai szőlőtőkék s baraczkfák díszlenek. A 3 emeletes kastélyban van egy chinai tánczoló- s ebédlő-terem, császár-módra kiékesitett szobák, egy pompás kápolna 3 karzattal együtt, több földalatti menetel. – 1805-ben az auszterliczi ütkzet után itt jöttek öszve Europának akkori legnagyobb fejedelmei s hadvezérei. ''
[[Fájl:Holic namestie.JPG|260px|thumb|right|Holics főtere]]
''Mindjárt a fő épület mellett terül el a fáczányos kert, melyet a felséges vendégek vadászat kedveért gyakran meglátogatnak. – Emlitést érdemel a konyhakertben lévő kásztor-tó (Biber, Castor) vagy hod-tó, hol ritkaság kedveért ezen állatokból egynehány darab mindig tartatik. Nevezetes épületek még itt: a kath. paroch. templom, az evang. szentegyház, a synagóga, a cs. k. harminczad és postaháza, a régi elhagyatott kapuczinusok klastroma; kőedénygyár; az 5 emeletes gabona-tárház; a gazdasági tiszek házai; – s végre a fél mfldnyi hosszaságu, csupa kövekből épitett pompás töltés, melly a Morva vizén, szigetein, lapályain Morvaországba Göding városába viszen. Lakosai Holicsnak 4515 lélek, u. m. 3091 kath., 423 evang., 1001 zsidó, kik földmivelésből, kereskedésből s mesterségekből táplálják magokat, s igen vagyonosak. Határa ámbár homokos több helyeken, mégis jó mivelt s termékeny; rétjei kövérek; erdeje szép, de nem sok; legelő bővebb. – Millyen virágában van a spanyol nemes juhok tenyésztése, s millyen tömérdek befolyással volt ez a juhok nemesbitésére nem csak magyar hazánkban, hanem az egész monarchiában közönségesen tudva van; sőt a szaporitásra alkalmatos anyajuhok s kosok eladása által most is hasznot árasztani meg nem szünik. – A juhokon kivül nézésre méltó még a tehenészet, hol különféle faju, de válogatott szépségü tehenek tartatnak." <ref>{{Fényes}}</ref>''
kőedénygyár; az 5 emeletes gabona-tárház; a gazdasági tiszek házai; – s végre a fél mfldnyi hosszaságu, csupa kövekből épitett pompás töltés, melly a Morva vizén, szigetein, lapályain Morvaországba Göding városába viszen. Lakosai Holicsnak 4515 lélek, u. m. 3091 kath., 423 evang., 1001 zsidó, kik földmivelésből, kereskedésből s mesterségekből táplálják magokat, s igen vagyonosak. Határa ámbár homokos több helyeken, mégis jó mivelt s termékeny; rétjei kövérek; erdeje szép, de nem sok; legelő bővebb. – Millyen virágában van a spanyol nemes juhok tenyésztése, s millyen tömérdek befolyással volt ez a juhok nemesbitésére nem csak magyar hazánkban, hanem az egész monarchiában közönségesen tudva van; sőt a szaporitásra alkalmatos anyajuhok s kosok eladása által most is hasznot árasztani meg nem szünik. – A juhokon kivül nézésre méltó még a tehenészet, hol különféle faju, de válogatott szépségü tehenek tartatnak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Szakolcai járás]]ához tartozott.
 
==Népessége==
[[1910]]-ben 5522 lakosából 4560 szlovák, 584 német és 266 magyar volt.
 
2001-ben 11416 lakosa volt, ebből 10711 szlovák, 420 cseh, 113 cigány, 55 ukrán, 15 magyar, 15 orosz, 8 lengyel, 5 német, 2 morva, 1 bolgár, 70 egyéb és ismeretlen<ref>http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106164&settlement_name=</ref>.
 
[[2011]]-ben 11 255 lakosából 10 508 szlovák, 238 cseh, 85 magyar, 60 ukrán, 41 romacigány, 30 morva, 14 orosz, 7 lengyel, 3 roma, 2 német, 1 zsidó, 17 egyéb és 249 ismeretlen nemzetiségű volt.
 
== Nevezetességei ==
59. sor:
</gallery>
* Várkastélya egykor császári nyaraló volt, berendezése, bútorai ma is sértetlenek.
* A [[kapucinusok]] templomát és kolostorát [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc császár]] építtette [[1752]] és [[1755]] között [[barokk stílus|barokk]]-[[klasszicista stílus]]ban. Mellékkápolnájában áll a ''Fájdalmas Szűzanya'' szobra, amely eredetileg [[1683]] és [[1782]] között a brucki ágoston-rendi templomban volt búcsús tisztelet tárgya, ahonnan a rend feloszlatásakor egy özvegy megvásárolta, fia pedig, aki Holicsban volt káplán, elkérte tőle a szobrot.
* A [[Jézus]] Szíve templomot [[1387]]-ben építették, eredetileg [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] tiszteletére volt szentelve és [[1780]]-ig [[plébániatemplom]] volt. A [[17. század]] végén [[barokk stílus]]ban építették át és tornyot építettek hozzá.
[[Fájl:Holic st martin square 3.jpg|260px|thumb|right|A kapucinus kolostor]]
* A Városháza épülete [[1624]]-ben készült el, [[1910]]-ben [[szecessziós stílus]]ban építették át.
* A Majolikagyárat a 18. század közepén Lotaringiai Ferenc építtette. [[1783]] és [[1791]] között tovább bővítették. [[1836]]-tól [[kaszinó]], valamint táncterem és színházterem működött benne.
* A Lorettói kápolna eredetileg [[romanika|román stílus]]ú templom volt és így a város legrégibb épülete. A 16. században [[ortodox kereszténység|ortodox]] templomként működött. Mai barokk formáját a 18. századi átépítéskor kapta.
70. sor:
== Híres emberek ==
* Itt született 1660 körül [[Spátay Gábor]] kanonok, választott püspök.
* Itt született [[1799]]-ben [[Petrovics Frigyes Keresztély|Petrovics Frigyes]].
 
== Jegyzetek ==