„Max Delbrück” változatai közötti eltérés

Jegyzetek külön
(→‎Tanulmányai: linkesítés)
(Jegyzetek külön)
Delbrück legfontosabb teljesítménye, hogy kitalálta a kísérleti és statisztikai technikákat, amelyek segítségével nagyon pontosan lehetett tanulmányozni az életnek ezeket az alapvető formáit. Az továbbra sem derült ki, hogy az ebihalforma fágok miként továbbítják a genetikai információt, de az világossá vált, hogy vagy a DNS segítségével, vagy magán a fehérjehüvelyen át. Továbbá kiderült, hogy az érintetlen fág sohasem hatol bele azokba a [[Baktériumok|baktérium]]okba, amelyekből utódai valamilyen módon távoznak. Delbrück 1943-ban megjelent cikksorozata, amelyet [[Salvador Luria|Salvador Luriával]] közösen írt, nagy figyelmet keltett. A két tudós hamarosan megalapította a kutatók "fágcsoport"-ját. Delbrück 1944-es "fágértekezése" rendet teremtett a kutatásban, biztosítva, hogy a [[bakteriofág]]oknak csak bizonyos tulajdonságait használják föl. Pályafutása vége felé Delbrück a [[gombák]]hoz hasonló lények érzéki észleletének és reflexeinek problémáival foglalkozott, abban a reményben, hogy komoly haladást ér el a [[Élettan|fiziológiában]]. Ez a munka nem volt olyan termékeny, mint a fágokkal végzett kísérletek. Szerepet játszott továbbá a kölni Genetikai Intézet megalapításában, amelyet rendszeresen látogatott, és 1963-ig gyakran dolgozott is ott. 1969-ben genetikai munkásságáért [[Alfred Hershey]]vel és [[Salvador Luria|Salvador Luriával]] együtt megkapta a [[Nobel-díj]]at. 1977-ben vonult vissza a Caltechről.
 
== Jegyzetek ==
=Források=
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Források ==
* [http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=2034633 Ernst Peter Fischer: Max Delbrück. Anecdotal, Historical and Critical Commentaries on Genetics]
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1969/delbruck-bio.html Nobel-díjasok honlapja]