„Mannheim Károly” változatai közötti eltérés

Az [[1910-es évek]] második felében a [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] vezette [[Vasárnapi Kör]]höz tartozott. Első [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]]-fordításai 1911-ben jelentek meg a Szellem c. folyóiratban. 1912-től a [[Galilei Kör]] tagja. A Szellemi Tudományok Szabadiskoláján, 1917 őszén mutatkozott be ''Lélek és kultúra'' c. előadásával. 1917-től tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak. Bölcsészdoktori értekezése, „Az ismeretelmélet szerkezeti elemzése”, 1918-ban jelent meg. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején kinevezték a Bölcsészeti Kar Tanárképző Főiskolájának filozófiai előadójává.<ref name="mek.niif.hu"/> A kommün bukása után [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] bizonyos pénzösszeget hagyott Budapesten megbízható polgári személyeknél, így például Mannheimnél és feleségénél [[Láng Júlia|Láng Júliánál]]. Ebből a pénzből megszervezte feleségével a proletárdiktatúra számos jelentős szereplőjének (pl. [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]])<ref>[http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/tudasszociologia/20120711010106386000000458.html Visszaemlékezés Mannheim Károly Frankfurtban töltött éveire]</ref> Bécsbe juttatását.<ref>[[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]: ''Napló (1903-19141903–1922)''. (II2. kötet. Budapest, Tények és tanúk sorozat1982, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982548., 548o. oldal)</ref>