„Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Infobox: adatok a Wikidatából, kerületet kiemelő pozíciós térkép |
|||
5. sor:
A [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, [[1867]]-ben adtak át a forgalomnak. [[1867]]–[[1885]] között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] épült, nagyobb, korszerűbb [[Keleti pályaudvar]]nak.
Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. [[Tisza Lajos (miniszter)|Tisza Lajos]] miniszter már [[1872|1872-ben]] előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) [[1884|1884-es]] megnyitását követően [[1885]]–[[1936]] között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az [[1990-es évek]]ben a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már [[Budapesti Intermodális Logisztikai Központ|Soroksár-Terminál]] állomásra érkezik, a személyvonatok pedig [[2005]]. [[december 11.]] óta a Keleti pályaudvarra és [[Kőbánya]]–[[Kispest]] állomásra futnak be. Az utolsó [[személyvonat]] 10-én este 19:40-kor<ref>[http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/jozsefvarosi_palyaudvar/0-30 Józsefváros Anno]</ref> gördült ki a pályaudvarról [[Kunszentmiklós]]–[[Tass]] felé. Az épület állapota a bezárás óta folyamatosan romlik.
A pályaudvaron [[2014]] tavaszára egy [[holokauszt]] oktatási és emlékközpont, a [[Sorsok Háza]] megnyitását tervezte a kormány{{refhely|HVG, 2013-09.12.}}, ám a projekt határidőre nem készült el.{{refhely|NOL, 2015.03.04.}}
| |||